Kicsinálja a csapattagokat az IndyCar felpörgetett menetrendje -

A tavalyi évhez viszonyítva a 2016-os IndyCar szezon egy hónappal hosszabbra nyúlik, miután a St. Pete-i nyitófutam két héttel korábbi dátumot kapott, a zárásra pedig augusztus vége helyett szeptember közepén kerül sor. Mindebből azonban a szerelőcsapatok tagjai vajmi keveset érzékelnek.

Az elmúlt kilenc hétvégéből hét alkalommal rendeztek versenyt a szériában, amihez még hozzá jönnek az Indianapolis 500 edzésnapjai, valamint kvalifikációi, továbbá az egyéb pályákon lebonyolított tesztek.

Nem meglepő tehát, hogy az IndyCar csapatok közvetlenül az autókon dolgozó alkalmazottai már most, alig a szezon második félidejébe lépve a kimerültség határán állnak.

Csak az utóbbi másfél hónapot nézve: a mezőny először az Indianapolis Motor Speedway road vonalvezetésén feszült egymásnak, majd a GP of Indy leintését követően egy nap szünet – ez is a versenyzőkre vonatkozott – után máris megkezdődött az Indianapolis 500 programja. A történelmi jelentőségű futam leintése után négy nappal a detroiti Belle Isle Park utcai pályáján folytatódott az idény, méghozzá duplaforduló képében, amit követően ismét nem telt bele egy hét és a szériára újabb fellépés várt a Texas Motor Speedway oválján. A bajnokság végletekig kicentizett menetrendjére az égiek sem voltak tekintettel, miután az esős időjárás miatt – mintegy ötórás csúszást követően – az eredetileg szombat esti futamot másnap délutánra halasztották, mint később kiderült, teljesen feleslegesen, az újabb csapadék miatt ugyanis a 71. körben piros zászlóval le kellett inteni a körözést. Az IndyCar ezt követően a pálya elnökével, Eddie Gossage-al közösen úgy döntött, a Firestone 600 névre hallgató fordulót augusztus 27-én fejezi be, a versenyből hátralévő 177 kör megkezdése – vagy folytatása, nézőpont kérdése – előtt pedig csak egyetlen szabadedzést rendeznek majd.

Mindez azonban kvázi egy extra versenyhétvégét jelent a széria számára, azon belül is különösképpen az autókat felkészítő gárdák tagjainak, akik minden esetben elsőként érkeznek a pályára és utolsóként hagyják el azt.

Az ESPN értesülései szerint az Andretti Autosport szerelői csak a május folyamán fejenként 286 órát dolgoztak, általánosságban véve pedig a csapatok azon alkalmazottai szerencsésnek mondhatják magukat, akik az elmúlt egy-másfél hónapban egyáltalán szabadnaphoz jutottak.

“Nem igazán emeltük fel a lábunkat a gázpedálról Barber óta [a széria április 24-ei fordulójának helyszíne]” – nyilatkozta az ESPN-nek a Team Penske bajnoki éllovasa, Simon Pagenaud. “A srácoknak ezt követően, még azelőtt, hogy egyáltalán Indy-be értünk volna, máris a texasi tesztre kellett készülniük. Az én autómon dolgozók nem sok időt töltöttek otthon, a felkészítő csapatom főnöke Barber óta jó, ha fél napot tudott a családjával lenni. Szóval igen, egy kicsit kemény a helyzetük. Mi, versenyzők minden komfortot megkapunk, amire csak szükségünk van, többet is pihenünk náluk. Nyilvánvalóan nekik igazán nehéz, tudván, hogy ők is ugyanúgy végigcsinálják a pitkiállásokat és fittnek kell maradniuk.”

Az elmúlt években az IndyCaron belül megnövekedett a tesztnapok száma. A kollektív, gyártók, vagy csapatok által kezdeményezett, valamint privát teszteken kívül maga a széria is több napot szánt a pályán lévő munkára legfőképpen a tavaly debütált aero kitek körüli biztonságot érintő kérdések kapcsán.

A Chip Ganassi Racing veteránja, Tony Kanaan azonban nem lát ebben kivetnivalót.

“Nem is kérhetnék ennél többet” – mondta a 2004-es IRL bajnok, egyben a 2013-as Indy 500 győztese. “Imádok az autóban ülni és most olyan érzés nekem, mintha a régi szép időkben lennék, amikor ha nem versenyeztünk, akkor teszteltünk. Mindenki fáradt, de a jó eredmény mindig motiválja a srácokat.”

A 41 éves brazil viszont kifelejt két fontos tényezőt: az egyik, hogy a CART aranykorában – de még a kétezres évek elején az IRL IndyCarban is, amikor több gyártó versengett egymás ellen – a nagyobb gárdák külön tesztcsapattal rendelkeztek, az ezzel járó munkák tehát nem a futamokra utazó dolgozókra hárultak. A másik pedig, hogy a versenynaptár korántsem volt annyira összesűrített, mint manapság.

Más jelenlegi sorozatok – mint amilyenek a NASCAR nemzeti bajnokságai, vagy éppen világszinten a Forma-1 – csapatai munkamegosztásban működnek, azaz külön szerelőcsapat utazik futamról-futamra, míg a főhadiszálláson lévő műhelyben egy másik gárda tevékenykedik.

Az IndyCarban azonban ugyanazok az emberek dolgoznak a versenyeken, a teszteken és a műhelyekben egyaránt.

Az sem elhanyagolható ráadásul, hogy a NASCAR-ban jóval több autó áll a résztvevők rendelkezésre, míg az IndyCarban lévő alakulatoknak a legjobb esetben is maximum két-három gép van a birtokában, így egy-egy húzósabb, anyagi kárral járó hétvége jó pár extra munkaórákat von maga után.

„Átlagosan reggel héttől este hétig tart egy munkanap, kivéve, ha a beállításokkal foglalkozunk, mert akkor 14 órát dolgozunk” – nyilatkozta egy anonimitását kérő szerelő. “A detroiti duplaforduló után hazamentünk, beestünk az ágyba hajnali kettőkor, majd reggel kilencre már a műhelyben voltunk egészen este kilencig. Másnap reggel hétkor folytattuk, hogy az autó készen álljon Texasra.”

Ganassiék négyszeres bajnoka és egyszeres Indy 500 győztese, Scott Dixon csapattársával, Kanaan-nel ellentétben változást sürget.

“A május során a csapatom mindössze három szabadnapot kapott, aztán vághattak is bele egyenesen egy duplafordulóba. Szerintem a szériának újra át kellene vizsgálnia a szezon alatti teszteket, mivel az idény során annyira le vagyunk terhelve. Talán vissza kellene térni oda, amikor nem volt engedélyezett a szezonközi tesztelés, vagy el kellene törölniük a pályákra vonatkozó hétnapos szabályt és engedhetnének bennünket tesztelni a futamok hetében, mondjuk csütörtökön, vagy ilyesmi.”

A jelenlegi szabályok szerint az IndyCarban lévő csapatok a mindenkori versenyhétvége előtti egy hétben nem tesztelhetnek a küszöbön álló forduló helyszínül szolgáló pályán.

“Nyilvánvalóan nagyon fárasztó ez a csapatoknak. Óriási tisztelet illeti meg a szerelőket, a mérnököket és mindenkit, aki dolgozik, mivel ez a három, vagy négy hónap rendkívül kegyetlen rájuk nézve.”

A sűrű menetrend és az ezzel fordítottan arányos bérek miatt már a tavalyi évben is számos remek szakember fordított hátat az IndyCarnak és inkább a NASCAR-ban, vagy a dirt versenyzés világában helyezkedtek el. A tendencia pedig idén még inkább fokozódni látszik.

A munkaerő elvándorlásában ráadásul az is döntő tényezőnek számít, hogy a hat hónapos holtszezont tekintve az emberek nem lehetnek biztosak abban, hogy a téli hónapok után is lesz-e egyáltalán még állásuk, így inkább a bizonytalan helyett a biztosat választják.

Az ESPN értesülései szerint például a 2016-ra egy teljes szezonos autósra apadt KV Racingnél csak egy hajszálon múlt, hogy még időben fel tudtak állítani egy komplett felkészítő gárdát.

A szakemberhiány vezetett többek között ahhoz is, hogy a 100. Indianapolis 500-ra nem sikerült harmincháromnál több nevezést összehozni – és így senkinek nem volt félnivalója a tekintetben, hogy nem tudja kivívni az indulás jogát. Azok a régi és új csapatok ugyanis – mint például az AFS Racing, vagy a Grace Autosport -, amelyek extra autó nevezését fontolgatták a legendás futamon többek között képtelenek voltak amellé egy épkézláb felkészítő gárdát összeállítani, így végül lemondtak a céljaikról.

“Ez nagyon kemény a csapattagok számára” – véli az RLL Racing pilótája, Graham Rahal. “Azok a srácok óriási erőfeszítéseket tesznek egész évben és egyszerűen nem jutnak szünethez. Egyszerűen brutális rájuk nézve. Nekem, mint versenyzőnek a sűrű beosztás egy dolog, de nekik, akik állandóan oda-vissza rohangálnak a pályák és a műhely között ez már túl sok.”

Az IndyCar anyacégének, a Hulman & Co.-nak vezérigazgatója, Mark Miles nagy reményeket táplál – a várhatóan augusztusnál nem hamarabb érkező – 2017-es naptár iránt a régi-új helyszínek esetleges visszatérése (mint pl. Houston, Gateway vagy Portland) miatt, a menetrend struktúrája azonban nem valószínű, hogy az utóbbi két évhez képest változni fog.

képek: IndyCar Media