Folytatódik a francia offenzíva

2 2 1 1 1. Ez nem egy kétes szolgáltatással kecsegtető emelt díjas SMS-szám, hanem Simon Pagenaud eddigi mérlege a 2016-os IndyCar szezonban.
A Team Penske versenyzője idén olyan eszméletlen menetelést prezentál, amilyenre utoljára talán csak a 2006-os Champ Car szezonban volt példa, amikor is Sébastien Bourdais négy győzelemmel és egy harmadik hellyel melegített be második bajnoki címére.
Pagenaud-nak ugyan még nincs egyetlen IndyCar titulus sem a zsebében, de jelen pillanatban kijelenthetjük, hogy ha nem történik valami igazán rendkívüli, akkor az idei szezon atombiztos favoritjának tekinthető.
Az IndyCar idei ötödik versenyét az Indianapolis Motor Speedway road vonalvezetésén bonyolították le helyi idő szerint szombaton délután. Már a kvalifikáció alapján számítani lehetett arra, hogy a teljes nevén Angie’s List Grand Prix of Indianapolisra (a névadó szponzor egyébként örülhetett, hiszen a pálya belső faláról önálló életre kelt transzparensük révén a vártnál is több figyelmet kaptak) keresztelt futam számos meglepetést tartogathat, ami végül be is jött – és nem is.
Pagenaud elsőségét az elmúlt két hónapot figyelembe véve most már nyugodtan besorolhatjuk az utóbbi kategóriába. A 31 éves versenyző Indianapolisban pályafutása negyedik – ebből idén zsinórban a második – rajtelsőségét ünnepelhette, győzelmeket tekintve pedig hetedszerre látogathatott el az IndyCar victory lane-jére. Jelen posztunkat tekintve azonban a legimpresszívebb, hogy emberünk immár három verseny óta veretlen – utóbbi kettőn ráadásul a pole-ból indulva -, 2016-os statisztikáját pedig csak kettő darab második hely „rondítja el” a szezon első két futamáról.
A tökéletesített Jean Girard hasonmás – aki korábban még rá is játszott erre, mostanra viszont már saját bevallása szerint kezd elege lenni ebből az összehasonlítgatásból – a verseny 82 köréből 57-et töltött az élen, beleértve az utolsó 21-et, aminek révén a 2014-es, úttörő GP of Indy után második alkalommal tudott győzni az IMS roadján.
A legjobb hármas
Pagenaud a pole-ból rajtolva sikeresen meg tudta őrizni vezető pozíciót egészen a 22. körben megejtett első kiállásáig. A francia végül a 26.-ban állt vissza az élre, de a tizenkét körrel később Bouradis pályán veszteglő, kipurcant autója miatt életbe lépett sárga zászlós periódus alatti kiállások után hirtlenjében a negyedik pozícióban találta magát. Történt ugyanis, hogy a a Schmidt Peterson Motorsports #5 Dallara-Hondáján dolgozó szerelőcsapat ügyességének hála James Hinchcliffe még épp be tudott vágni Pagenaud elé, megnyerve a pitről kivezető miniversenyt. A tényleges futamot eközben Helio Castroneves vezette Conor Daly előtt, akik már a Bourdais-közjáték előtt megejtették soros látogatásukat a csapataiknál.
Pagenaud végül a 62. körben verekedte vissza magát az élre és onnan már nem is engedte ki a kezéből az újabb győzelmet.
A Team Penske aktuális csúcspilótája (ha ezt tavaly valaki megpróbálta volna nekem megjósolni, én ……. kiröhögöm az hótziher) mögött a másodikként, 4.4748 másodperces hátrányban csapattársa, Castroneves ért célba.
A brazil pilóta ezzel IndyCar pályafutása 39. ezüstérmes helyezését érte el, egyúttal pedig a 88. alkalommal állhatott fel a dobogóra, amivel momentán az örökranglista hatodik helyét foglalja el Bobby Rahallal és Al Unser Jr.-ral holtversenyben.
A harmadikként James Hinchcliffe látta meg a kockás zászlót, aki az elmúlt két évben finoman szólva sem ápolt túl jó kapcsolatot az Indianapolis Motor Speedway-jel. A kanadai sisakját a 2014-es GP of Indy-n egy, a néhai Justin Wilson autójáról lerepülő alkatrészdarab találta el, aminek komoly agyrázkódás lett a vége, és pár napig még az Indianapolis 500 indulása is kérdéses volt.
Tavaly pedig megtörtént az a hírhedt edzésbaleset, amelynek következtében kevésen múlt, hogy nem beszélünk Hinchcliffe-ről is már csak múltidőben.
Most szombaton azonban minden összeállt számára és fantasztikus vezetésének, valamint a pitcsapata áldozatos munkájának hála a dobogóról locsolhatta a pezsgőt.
Graham Rahal (RLL Racing)
A nap hőse címre – ha lenne ilyen – ezúttal Graham Rahalt terjeszteném fel. Hiába lett a kvalifikáción elért harmadik helyével az amerikai ismételten a legjobb hondás, a futamot mégis a mezőny végéről kellett megkezdenie köszönhetően annak, hogy autója – akárcsak Josef Newgardené – megbukott a technikai ellenőrzésen, miután nem érte el a minimálisan meghatározott súlyhatárt. Az RLL Racing 26 éves pilótája azonban a csapat remek stratégiájának, saját képességeinek, valamint némi segítségnek Fortuna asszonyságtól, végül mintegy húsz pozíciót javítva a negyedikként ért célba.
A verseny másik, külön említést érdemlő embere a Dale Coyne Racing újonca, Conor Daly volt. A fiatal amerikai 14 kört töltött az élen, a másdik legtöbbet Pagenaud után. Ebben persze szerepe volt a Bourdais miatti sárga szakasznak és az ő szerencsés időben megejtett pitkiállásának is, a lényegen azonban nem változtat, hogy a lelkét is kitaposta a #18 Dallara-Hondának. Daly-t végül a hatodikként intették le, aminek révén átvette a vezetést az újoncok bajnokságában.
Mindemellett az is bebizonyosodott, hogy van, ami tényleg nem változik: a GP of Indy ugyanis az elmúlt két évhez hasonlóan idén sem úszta meg baleset nélkül az első kört. A debütáló, 2014-es futamot az akkori állórajtos baleset tette emlékezetessé, míg a tavalyi fordulót egy tömegkarambollal indította a mezőny. Bár a verseny idei, rajt utáni incidense ezekhez képest kevésbé volt látványos, de ez minden bizonnyal nem vigasztalta az eset főszereplőivé avanzsált Tony Kanaan-t és Sébastien Bourdais-t.
A zöld zászló utáni helyezkedések közepette a Chip Ganassi Racing regnáló bajnoka, Scott Dixon egy gyors manőverre kényszerült annak érdekében, hogy ne fusson bele Juan Pablo Montoya #2 Dallara-Chevy-jébe. A jelenetet az első sorból végignéző Kanaan-nek szintén korrigálnia kellett, és bár csapattársa, azaz Dixon gépét sikerült elkerülnie, Bourdais-ét azonban már telibe trafálta. A brazil és a KVSH Racing franciája egyaránt a falban végezte és bár Bourdais később – immár több kör hátrányban – vissza tudott térni a pályára, Kanaan-nek viszont végleg véget ért a verseny. A 38. körben aztán a szemüveges Le Mans-i futamának végére is pont került, miután autója leállt a 2-es kanyarban.
A rajt utáni baleset – jobbra fent Bourdais és Kanaan
Érdemes még pár szót szánni Alexander Rossira, aki bár a tizedik helyével csak a másodikként zárt Daly mögött az újoncok háziversenyében, összességében azonban nem csak a saját IndyCar pályafutása legjobb eredményét érte el, de még a futam legjobb körét is ő hozta össze 1:09:5535-tel. A 24 éves pilóta ráadásul a futam egyik legtökösebb manőverét is végrehajtotta a hatodik körben, amikor úgy baszarintotta ki piruettezni a pálya mellé Powert autóstul, hogy még csak össze sem értek.
A tavaly ugyanitt rajt-cél győzelmet arató ausztrál egyébként en bloc kiábrándító versenyt tudhatott maga mögött az IMS jobbkanyarokat is tartalmazó részén és végül csak a 18. pozícióban zárta Team Penske #12 Dallara-Chevy-jével.
Ami pedig Rossi csapatát illeti, az Andretti Autosport Long Beach óta először tudott a top 10-ben végezni, ráadásul két autóval is, miután Rossi előtt a kilencedikként Ryan Hunter-Reay-t intették le.
Külön tapsot érdemel még a versenyigazgatóság, amely ezúttal nem lacafacázott a büntetések kiosztásával. A pit szabályellenes elhagyásáért áthajtásos büntetést kapott Takuma Sato (AJ Foyt Racing), Juan Pablo Montoya (Team Penske), Will Power (Team Penskee) és Josef Newgarden (Ed Carpenter Racing), a pálya vonalvezetésének sajátos értelmezéséért vissza kellett adnia egy pozíciót Rossinak, míg a pitlane-en történt sebességtúllépése miatt Alex Taglianit (AJ Foyt Racing) a mezőny végére száműzték.
A 82 körös futam során hét alkalommal, öt versenyző között változott az élen álló személye.
Érdekesség, hogy az eddigi öt verseny kombinált, 615 köréből 572-t, azaz 93%-ot Penske és Ganassi autók töltötték vezető pozícióban. Tovább boncolgatva ebből Roger Penske alkalmazottaihoz fűződik kereken 410, vagyis az összkörszám 67%-a.
És, hogy neveket is társítsunk a számokhoz: a legtöbb körben idén eddig Pagenaud haladt az élen (217), majd következik Dixon (157), Montoya (100), Castroneves (93), Daly (29), Rahal (8), Kimball (5) és végül Hunter-Reay (3).
Ami pedig az újoncok versenyét illeti, Conor Daly jelenleg 88 ponttal vezet a 80 egységnél járó Max Chilton és a 79-en álló Alexander Rossi előtt.
A GP of Indy után a mezőnynek nem kell csomagolnia, maradnak helyben az IMS-en, hiszen hétfőn megkezdődik a 100. Indianapolis 500 programsorozata.
képek: IndyCar Media

“Versenyautót vezetni olyan, mint láncfűrésszel keringőzni” – Cale Yarborough