Pagenaud végérvényesen bejelentkezett az IndyCar bajnoki címéért

A vasárnap lezajlott Honda Indy Grand Prix of Alabamát a leginkább a 2013-as, baltimore-i fordulóhoz tudnám hasonlítani, legalábbis abban a tekintetben, hogy mindkét futam az utolsó cirka tíz körével vált igazán emlékezetessé. Ráadásul a két verseny kapcsán még a győztes személye is megegyezik.

Emlékszem, mennyien néztek komplett hülyének, amikor a fantasy ligában két alacsonyabban rangsorolt versenyző áráért vásároltam meg a csapatomba Simon Pagenaud-t. Magam sem tudom mi vitt akkor erre, pláne, hogy még én sem adtam volna egy ezresnél (forintban) többet a francia esetleges bajnoki címére. A megérzés azonban erősebb volt mindennél, ami egy olyan ember szájából – izé, klaviatúrájából – hallva, akit a giccses képekre pingált idézetek ész nélküli megosztása mellett a spirituális üzenetekkel lehet a legjobban kikergetni a világból, igencsak figyelemre méltó hozzáállás.

A tanulság tehát gyerekek az, hogy ne féljetek néha hallgatni a belső hangra, mert olykor nem is mond akkora hülyeséget. Erre az én Pagenaud transzferem az élő példa.

A francia ugyanis, akit annyit mószeroltunk a tavalyi év során mutatott teljesítménye miatt, miután az egész szezon alatt kettő darab dobogós helyezést – azt is annak legalsó fokán – tudott csak felmutatni az IndyCar mezőnyének legerősebb csapataként számon tartott Team Penske-nél, idén komoly tényezővé avanzsált. A szezon első két versenyét St. Petersburgben és Phoenixen a második helyen zárta, majd következett a nagy áttörés Long Beach-en, ahol a Penske színeiben először látogathatott el a Victory Lane-re, ami egyben főkategóriás pályafutása ötödik elsőségét is jelentette. 

st.jpg

A rajt után volt egy kis csete-paté 

 

Pagenaud-t pedig elkapta a gépszíj és a soron következő, alabamai versenyt már rajt-cél győzelemmel zsebelte be, ráadásul egy olyan hajrában, amely mindenkit kárpótolhat, aki az elmúlt két futam unalma miatt károgott (khm).

Ahogyan arról már fentebb szó esett, a 31 éves pilóta az első rajthelyről kezdhette meg a 90 körös futamot, amiből nem kevesebb, mint 84-et töltött az élen. Rajta kívül, a maradék hat kör erejéig csak a végül másodikként, több, mint 13 másodperces hátrányban leintett Graham Rahal tudott vezető pozícióba kerülni az RLL Racing #15 Dallara-Hondájával.

Utóbbi amerikai hősiesen küzdött, ha pedig nem keveredik az útjába egy túlbuzgó lekörözött, akkor könnyen lehet, hogy most nem Pagenaud újabb sikere előtt borulunk le.

Rahal a hajrába érve alig hét kör alatt közel öt másodpercről kevesebb, mint egyre csökkentette hátrányát a franciával szemben, a 81. körben pedig előzési pozícióba kerülve végül összeért ellenfele #22 Dallara-Chevy-jével, aki ennek révén lesodródott a pályáról.

Az amerikai ekkor az élre állt, előnyének növelésére azonban esélye sem volt, hála az AJ Foyt Racinges, körön belül maradásért küzdő Jack Hawksworth-nek, aki úgy próbált versenyezni Rahallal, mintha ő maga is meccsben lenne a győzelemért. Az ekkor a 19.-ként rangsorolt fiatal britnek esze ágában sem volt elengedni a nyakában loholó Rahalt, akire ekkor már a tempókülönbséget kihasználva Pagenaud is megérkezett.

Hawksworth kitartásának meg is lett az eredménye, miután a 7-es kanyarban az autója összeért Grahamével, jelentős kárt okozva utóbbi gépének első szárnyában.

A verseny pedig itt már kvázi el is dőlt.

ja.jpg

Juan Pablo Montoya szervizel

 

A harmadik helyen a 2015-ben pontosan ezen a pályán első IndyCar győzelmét megszerzett Josef Newgarden landolt az Ed Carpenter Racing színeiben, köszönhetően a verseny végén, a Team Penske-s Will Powerrel szemben végrehajtott előzésének.

Az ausztrál így csak a negyedikként láthatta meg a kockás zászlót, noha a futam közepe-táján még arra is sansza volt, hogy felzárkózzon csapattársára, amikor a lekörözöttekhez érve Pagenaud tempót vesztett.

Power utolsó pitkiállása azonban meglehetősen lassúra sikeredett, aminek következtében nem csak a francia tudta növelni az előnyét, de a pályára érve már Rahal is megelőzte.

Győzelme révén az Alabama előtt még csak 14 ponttal vezető Pagenaud immár 48 ponttal áll az összetett élén a második helyet elfoglaló Scott Dixon előtt.

A Chip Ganassi Racing négyszeres bajnoka az ezt megelőző hat alabamai versenyt egyaránt a dobogón fejezte be, és rajongóival együtt abban reménykedett, hogy hetedik nekifutásra végre a győzelmet is megszerezheti a 2.3 mérföldes, 17 kanyarból álló roadon.

Ebből azonban olyannyira nem lett semmi, hogy a végül tizedikként leintett Dixon egyenesen eddigi legrosszabb alabamai eredményét produkálta, köszönhetően egy, az első körben történt incidensnek, amelynek során a KVSH Racinges Sébastien Bourdais nemes egyszerűséggel kiforgatta a pályáról. A negyedik helyről indult új-zélandi saját erejéből folytatni tudta a futamot, de mire visszaevickélt a mezőnybe, már csak a huszadikként találta magát.

Bourdais akcióját a versenybírák elkerülhető ütközésnek minősítették és azon melegében kiszabtak rá egy áthajtásos büntetést. Ez azonban nagy valószínűséggel nem vigasztalta Dixont, aki olyannyira felszívta magát, hogy a 66. körben 1:20:958-cal még a verseny leggyorsabb körét is megfutotta.

Az eset kárvallotja volt még Dixon újonc csapattársa, Max Chilton, akinek autója aközben sérült meg, hogy igyekezett elkerülni az új-zélandi megpördülő gépét. Az Alabamában eddigi legjobb kvalifikációs helyét – 11. hely – elért, 24 éves brit végigbirkózta a versenyt szárnyaszegett járművével, de végül csak a legutolsóként zárt.

tr.jpg

A győztesnek járó trófea Pagenaud #22 Dallara-Chevy-je mellett

 

A kvalifikáció legnagyobb, negatív értelemben vett meglepetésének Juan Pablo Montoya utolsó rajthelye bizonyult, a kolumbiai azonban optimistán tekintett a verseny elébe, bízva csapata stratégiájában.

A Team Penske uralkodó Indy 500 győztese a hétvége során többször is hangot adott annak, mennyire nem kedveli a Barber Motorsports Parkot, amelynek roadján ezt megelőzően csak egy 21. és egy 14. helyet tudott összehozni. Az NBCSN-nek adott egy nyilatkozatában egyenesen úgy fogalmazott, hogy bár a létesítményt gyönyörűnek találja, de azért örül annak, hogy évente csak egyszer kell idelátogatnia, majd hozzátette, még nem jött rá arra, mi szükségeltetik a tökéletes körhöz ezen a pályán.

A verseny után azonban könnyen lehet, hogy ebbéli véleménye örökre megváltozott, vagy legalábbis finomodott Barber kapcsán.

A sárga zászló mentes körülmények között zajlott futam végén ugyanis Montoya karrierje eddigi legjobb alabamai eredményét érte el, miután – a stratégiának és némi szerencsének hála – a 21. helyről indulva végül az ötödikként intették le.

A verseny legnagyobb csalódásának számomra az Andretti Autosport bizonyult. A gárda már a kvalifikáción sem brillírozott, olyannyira, hogy egyetlen autójuk sem élte túl a csoportköröket. A helyzet a futamra sem javult, miután a csapat Long Beach után már zsinórban második alkalommal nem tudta képviseltetni magát a top tíz között. A legjobb eredményt a 2012-es bajnok és 2014-es Indy 500 győztes Ryan Hunter-Reay érte el a 11. helyével, őt Marco Andretti követte a 12.-ként, míg Carlos Munoz a 15. Alexander Rossi pedig a 16. lett. Apró öröm az ürömben, hogy utóbbi pilóta még így is a verseny legjobb újonca lett.

Hogy a gyenge teljesítménynek köze van-e ahhoz, hogy a gárda egyes pletykák szerint belső, szervezeti szintű problémákkal és jelentős anyagi nehézségekkel küzd, nem tudni.

Mindenesetre külön érdemes lesz figyelni az Andretti Autosportot az előttünk álló Május Hónap folyamán.

A végére egy örömteli adalék: a Barber Motorsports Park tájékoztatása szerint a hétvége három napján 83.765 ember látogatott ki a pályára, ezzel az elmúlt eddigi hét év második legnagyobb helyszíni nézettségű GP of Alabamájává téve azt.

A rekordot 84.126 fővel továbbra is az első, 2010-es év tartja.

A televíziós rátát tekintve azonban már nem lehet felhőtlenül boldog az IndyCar, mivel a verseny kiábrándító, 0.26-os értéken zárt az NBCSN-en, ami 276.000 főnek felelt meg.

Az IndyCar mostantól pedig minden porcikájával az Indianapolis Motor Speedway-re koncentrál, amelynek road vonalvezetésén két hét múlva kerül sor a Grand Prix of Indy-re, amit követően jöhet a 100. Indianapolis 500 programja.

 

barb6.jpg

hirdetés

hirdetés

Ez a weboldal a jobb felhasználói élmény érdekében cookie-kat használ.
Elfogadom
Elutasítom
Privacy Policy