Az IndyCarnak át kell gondolnia a fejsérülésekre vonatkozó politikáját -

Will Power St. Petersburgi agyrázkódásának körülményei felkorbácsolták a kedélyeket.

Az IndyCar múlt hétvégi szezonnyitójának legnagyobb hiányzója a pole pozíciót birtokló 2014-es bajnok volt.

A Team Penske pilótája már szombaton rosszulléttel küszködött, pályán mutatott teljesítményén azonban ezt a körülményt ekkor még nem lehetett észlelni.

A pénteki, első szabadedzésen többé-kevésbé saját hibájából történt balesetét már az aznap délutáni, második gyakorlás során feledtette és nem adta alább a tabella tetejénél. Power a szombati, harmadik edzést is győzelemmel zárta, a kvalifikáción pedig nem csak a pole pozíciót hódította el a floridai utcákon immár hatodszor, de még saját pályacsúcsát is megjavította mintegy fél másodperccel. Az időmérő utáni sajtótájékoztatón azonban már gyomorproblémákra hivatkozva nem jelent meg.

A verseny napján aztán kiderült, Power olyannyira pocsékul érzi magát, hogy nem tud autóba ülni a bemelegítő edzés során, így Oriol Servia viszi pályára a 12-es számú Dallara-Chevy-t. Hamarosan pedig az is világossá vált, hogy a csere magán a versenyen is érvényben marad.

Mindeközben már az IndyCar hivatalos tájékoztatása sem maradt el Power egészségügyi állapotát illetően, amelyből kiderült, hogy a 35 éves versenyzőt a pénteki edzésen történt csattanására visszavezethető agyrázkódás küldte képletesen padlóra.

A hír hallatán a széria a közösségi média és a sajtó kereszttüzébe került, mondván miért tartott közel két napba a diagnózis felállítása, és ami talán még ennél is fontosabb, miért engedték autóba ülni a kvalifikáció idején már szemmel láthatóan ramaty formában lévő versenyzőt. Miként lehetséges, hogy egy saját, köztiszteletnek örvendő orvosi csapattal rendelkező széria, valamint a topcsapatnak számító Team Penske sem vette észre a jeleket?

Ezen kérdések az Associated Press egyik vezető motorsport-riporterének, Jenna Fryernek figyelmét is felkeltették, aki megpróbálta a lehető legrészletesebben körbejárni a témát.

Mindenekelőtt nézzük, mit tudtunk meg az IndyCartól, valamint a Team Penske-től származó, nyilvános információkból:

– Power a versenyre már eleve nem száz százalékos állapotban érkezett meg, miután több, mint egy hónapja belsőfül fertőzéssel küzd. Ezt a tényt a Penske Racing igazgatója, Tim Cindric a hétvége során több alkalommal is megerősítette.

– Az első szabadedzésen történt balesetét követően Powernek nem kellett megjelennie egy orvosi kivizsgáláson, mivel ez csak oválpályák esetén számít kötelezőnek az IndyCar szabályai szerint.

– A helyszínre elsőként érkező HOLMATRO Safety Team tagjai – velük együtt az IndyCar orvosi igazgatója, dr. Geoffrey Billows – rögtön beszéltek a még autójában ülő versenyzővel, aki tökéletesen sértetlennek tűnt, és nem élt semmiféle panasszal.

– Az egészséges határértéket meghaladó erejű ütközéseket jelző fényjelzés sem villant fel az autón.

– A baleset után az IndyCar kiértékelte a Power fülében lévő eszközt, amely az ütközések által a versenyző fejére ható erőket méri. Ennek adatai is a normál tartományban voltak, tehát nem volt indokolt további tesztek alá vetni az ausztrált. A széria orvosi konzultánsa, Dr. Terry Trammel hétfőn úgy nyilatkozott, hogy az agyrázkódás gyanúja akkor merül fel, ha ezen érték eléri a 80-at, de a protokoll szerint már 50-es érték felett is ajánlott egy alaposabb vizsgálat.

A Power fülesében mért szám azonban csak 31.8 volt.

– A versenyző szombaton kezdett el hányingerre panaszkodni, Roger Penske pedig akkor úgy fogalmazott, hogy alkalmazottjának gyomorproblémái voltak, amikor kiszállt az autójából.

Hogy valami nem stimmel, azt a kvalifikáció után tagadni sem lehetett volna.

A televíziós interjú során Power rendkívül szétszórtnak tűnt, a kötelező fotók elkészülte után pedig a feleségének kellett a pit falához támogatnia, hogy egy kicsit összeszedhesse magát. A sajtótájékoztatót már teljes egészében ki is hagyta émelygésre hivatkozva.

Erről a tünetről a széria versenyigazgatója, Brian Barnhart csak a másnap reggeli mítingen hallott először, és miután realizálta, hogy ez az agyrázkódás egyik jeleként is ismert, rögtön orvosi vizsgálatra küldte Powert.

Mint később kiderült, a Team Penske már szombaton készített egy B-tervet arra az esetre, ha versenyzőjük nem tudná vállalni a futamot.

Érdekesség, hogy a széria szabályai szerint ha egy pilóta sérülés miatt nem tudja vállalni az indulást, de a kvalifikáción már részt vett, akkor úgy is megkapja az utolsó helyezettnek járó pontok felét, ha nem rajtol el.

Erre azonban csak akkor kerülhetett volna sor, ha a csapat az autót sem indítja – lásd. legutóbb a 2014-es, poconói futamon Jack Hawksworth esetét -, mivel viszont a Team Penske mégis pályára küldte Serviával a volán mögött, így a versenyen megszerzett pontok már a spanyol markát ütötték a bajnoki tabellán.

/Persze nem az IndyCarról lenne szó, ha nem ütne be még itt is egy kis gebasz, miután a széria illetékesei azt állították, hogy a 12-es autó visszahívása esetén a 22. pozíciót honoráló összes, azaz 8 egységet jóváírták volna Power neve mellett – dacára annak, hogy a 2016-os szabálykönyv világosan fogalmaz az ilyen esetben alkalmazott felezett pontozást illetően. De ilyen „apróságokon” most nem akadunk fenn./

Lényeg a lényeg, a Penske döntése, hogy négy autóval képviseltetik magukat, Powert fontos pontoktól fosztotta meg.

Ennek az első látásra értelmetlen húzásnak- mindannyian tudjuk, még egyetlen árva pont is bajnokságokat dönthet el – azonban minden bizonnyal köze lehetett ahhoz, hogy a szóban forgó gép kiemelt támogatója, a Verizon egyben az IndyCar főszponzora is. A telekommunikációs cég pedig nem lett volna boldog, ha pont a szezonnyitón nem látják viszont az egyik gépüket.

A vonat alatt fekvő ember mosolya soha nem őszinte

Arról azonban, hogy mi a gond Powerrel, még a csapat is csak találgatni tudott. A fülfertőzés mellett kézenfekvő magyarázatnak tartották a gyomorinfluenzát, mivel a hétvége során többen is ezzel küszködtek a paddockban, beleértve a Team Penske egyik szerelőjét is.

Az agyrázkódás diagnózisa végül a verseny előtt született meg, aminek révén Powert rögtön a széria erre vonatkozó protokollja alá helyeztek és csak akkor ülhet újfent autóba, ha arra az orvosi bizottság engedélyt ad.

A pilótának nem ez az első, ilyen jellegű sérülése, gondoljunk csak a 2009-es sonomai, valamint a 2011-es iowai és Las Vegasi-i balesetekre.

„Nem ritka, hogy egy agyrázkódást szenvedett személy teljesen normálisnak tűnik az azt kiváltó esemény után és a tünetek csak órákkal, vagy napokkal később jelentkeznek” – magyarázta Trammell.

A NASCAR legnépszerűbb versenyzőjének számító Dale Earnhardt Jr. annak érdekében, hogy ne kelljen futamot kihagynia, több alkalommal is eltitkolt fejsérüléseket. 2012-ben végül kénytelen volt orvosi segítséget kérni, mivel még napok múltán sem szűntek meg a Talladegán történt balesete után megjelent, agyrázkódásra utaló tünetei. A vizsgálatok során aztán kiderült, hogy hat hét leforgása alatt ez már a második ilyen típusú sérülése volt.

Bár ön- és közveszély okozása miatt sokan eltiltással büntették volna, de ‘Junior’ végül megúszta két hét kényszerszabadsággal.

A NASCAR-nak azonban mindenképpen lépnie kellett, így a következő évtől teljes ráncfelvarrást eszközöltek a fejsérülések esetén alkalmazott protokolljukon és 2013-tól valamennyi versenyzőnek kötelező, neurológiai vizsgálaton kell rész vennie az általános egészségügyi állapotfelmérés részeként.

A változás természetesen a pályán zajló eseményeket is érintette. Ha egy baleset után a sérült autót annak pilótája nem tudja önerőből visszakormányozni a garázsba, akkor köteles orvosi vizsgálaton részt venni. Ha kiderül, hogy bárminemű fejsérülés gyanúja áll fenn – még a legenyhébb esetén is – , akkor a versenyzőnek további teszteken kell átesnie, immár kórházi körülmények között. Agyrázkódás diagnózisának fennállásakor pedig csak abban az esélyben térhet vissza újra autója volánja mögé, ha arra egy neurológus, vagy agysebész áldását adja.

Az IndyCarban alkalmazott protokoll hasonlóságot mutat a NASCAR-éval, sőt, az agyrázkódásokkal kapcsolatos, speciális teszteket itt már jóval hamarabb alkalmazták, mint a stock-car csúcsszervezete által szankcionált bajnokságokban.

A szabályok szerint egy ilyen sérüléssel küzdő IndyCar versenyzőnek minimum hét napon át nem lenne szabad autóba ülnie. A hangsúly a ‘lenne’ szócskán van, hiszen sajnáltatos módon a szériában már többször előfordult, hogy ezt az időtartamot nem tartották be. A legutóbbi példa erre az a 2014-es, GP of Indianapolison történt szerencsétlen baleset, amelynek során, egy, a néhai Justin Wilson autójáról származó törmelékdarab találta el James Hinchcliffe sisakját. A kanadai versenyző – Powerrel ellentétben – csak hordágyon tudta elhagyni a pályát, a vizsgálatok pedig közepes mértékű agyrázkódást állapítottak meg nála. Ennek ellenére Hinchcliffe már öt nappal később az IMS oválján rótta a köröket a soron következő Indianapolis 500-ra készülve.

Számos szakértővel, sőt mezei szurkolóval együtt az AP is azt a véleményt osztja, hogy az IndyCarnak minden egyes esetben, legyen szó bármely pályatípusról, kötelező orvosi kivizsgálás alá kellene vetnie a pilótákat ha balesetek során az autójuk egy bizonyos mértéknél jobban károsodik.

A ma ismert tények alapján nyilvánvaló, hogy Powernek nem lett volna szabad volán mögé ülnie, még akkor sem, ha a pályán nyújtott teljesítményét végül nem befolyásolta a sérülése. Könnyen előfordulhatott volna ugyanis ennek ellenkezője és akkor lehet, hogy ez a cikk egy teljesen más hangvétellel bírna.

képek: IndyCar