Montoya megtette, amit megkövetelt a haza
Az IndyCar 2016-os szezonnyitója pontosan azt hozta, amire előzetesen számítottam. Izgalmas verseny, megfűszerezve kellő mennyiségű őrülettel, csatákkal és végül egy egyáltalán nem meglepő végeredménnyel.
A floridai St. Petersburgről nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Team Penske pályája. Az elmúlt tizenkét évben (nem beleszámítva a 2003-as, egyslágeres CART fordulót) nyolcszor látta meg Roger Penske valamelyik alkalmazottja a kockás zászlót elsőként, ebből Montoya a tavalyi év után zsinórban másodszor. A kolumbiai sztár ezzel pályafutása 15. IndyCar győzelmét aratta, ezzel beérte Alex Zanardit az örökranglista 31. helyén.
A másodikként Simon Pagenaud futott be, míg a dobogó harmadik fokára Ryan Hunter-Reay állhatott fel az Andretti Autosport képviseletében.
„Jó győzelemmel kezdeni az évet” – nyilatkozta Montoya, aki tavaly pontegyenlőség mellett bukta el a bajnoki címet Scott Dixonnal szemben, miután az új-zélandinak eggyel több győzelme volt az évben.
„Tudják mire célzok. Ha a Team Penske-nél vagy, akkor mindig ott a nyomás rajtad, hogy versenyeket kell nyerned. A legjobb autót vezeted, egyszerűen muszáj nyerned.”
A 40 éves veterán teljesítményét pedig csak tovább emeli, hogy a verseny vége felé már egy törött kormányművel volt kénytelen megbirkózni. Mondhatja bárki, hogy JPM nem az az aszkéta-atléta alkat, vagy, hogy már sportolói szempontból nem mai gyártmány, de mindezek ellenére továbbra is az egyik legprofibb és igen, a pályán bemutatott teljesítménye alapján legfittebb tagja a mezőnynek. A kor csak egy szám, és néha a testsúly is.
A Team Penske már a szombati kvalifikáción egzakt lemásolta a 2015-ös eredményét, miután az rajtrács első négy helyét ugyanabban a sorrendben sajátították ki a versenyzőik. A pole-t ismét Will Power húzta be átadva a múltnak saját pályacsúcsát, mellőle Simon Pagenaud indulhatott, míg mögöttük az Helio Castroneves – Juan Pablo Montoya duó várhatta a megváltó zöld zászlót. Úgy tűnt tehát, a floridai napfény továbbra is mindenkinél jobban süt a patinás gárda legénységére, a verseny napján azonban kiderült, ez finoman szólva sincs így.
Oriol Servia a verseny előtt, immár Penske-színekben
A kétszeres St. Pete-i győztes és immár hatszoros itteni rajtelső szombaton megállíthatlannak tűnt: lévén megnyerte a harmadik edzést és rekorddal kaparintotta meg a polet-t. Az időmérő után közvetlenül azonban már olyan mértékű hányingerre és szédülésre panaszkodott, hogy a hivatalos sajtótájékoztatót is kihagyta.
A helyzet vasárnapra pedig tovább rosszabbodott, miután Power annyira pocsékul érezte magát, hogy a délelőtti, bemelegítő edzésen való részvételt sem tudta vállalni.
Az ekkor elvégzett tesztek során az IndyCar és a Team Penske úgy nyilatkozott, hogy az ausztrálnak enyhe agyrázkódása van, amelynek eredete még a pénteki, első szabadedzésen történt balesetére vezethető vissza. Néhány nappal később viszont ezt a diagnózist egy átfogó orvosi vizsgálat eredménye úgy, ahogy van megcáfolta és kiderült, hogy Power panaszait belsőfül gyulladás, valamint a nyakizmok túlfeszülése okozta.
>>>>>>>>>>>> Power-saga: Szó sincs agyrázkódásról, de valóban helyesen jártak el?
Na, de akkor nézzük azt, amiért mindannyian összegyűltünk, nevezetesen a 2016-os Verizon IndyCar Series szezon nyitófutamának eseményeit.
Graham Rahal nem volt boldog a tömegkarambol miatt
Power sérülése miatt a pole-t Pagenaud, a #12 Dallara-Chevy volánját pedig a veterán Oriol Servia örökölte meg. A 41 éves spanyol utoljára a tavalyi, sonomai szezonzárón lépett pályára az IndyCarban, amikor is az egy héttel korábbi, Pocono Raceway-en rendezett futamon halálos balesetet szenvedett Justin Wilson üresen maradt autóját vezette az Andretti Autosport színeiben.
Servia akkor egy tizedik hellyel zárta a versenyt, a jó eredményre pedig most, St. Pete-en is komoly esélye volt, a sors azonban egy nyolc autót számláló baleset, valamint a hirtelen jött lehetőség miatti felkészülés hiányának képében keresztül húzta a számításait.
Eredetileg a spanyol az Indianapolis 500-ra szóló lehetőségeket ment felmérni a St. Pete-i paddockba, de hamarosan azon kapta magát, hogy már Juan Pablo Montoya egyik overáljába bújtatja bele magát.
A Penske Racing elnöke, Tim Cindric szombat délután kérdezte meg Serviát, hogy abban az esetben, ha az egyre rosszabb formában lévő Power nem képes rajthoz gördülni másnap, be tudna-e ugrani a helyére. Oriol persze rábólintott, majd azon melegében rá is telefonált a barátnőjére, hogy juttassa el hozzá Los Angelesből a sisakját, a HANS-szal együtt. Eközben a Team Penske sem tétlenkedett és Indianapolisból St. Pete-re hozatta a Servia által anno a Dreyer & Reinbold Racingnél használt ülést.
Az IndyCarból is ismert, de már a Formula E-ben szereplő, nem mellesleg Roger Penske fia, Jay Penske tulajdonában lévő Dragon Racing igazgatójaként is tevékenykedő Servia nem rejtette véka alá, hogy a híresen nehezen vezethető, szervó nélküli autó bizony jelentős kihívások elé állította.
„A versenyen nem az autónak, hanem nekem voltak határaim, méghozzá a karjaim” – nyilatkozta a MotorsportsTalknak. „Elmondhatom, hogy nagyon örültem, amikor megláttam az első sárgát. Hálás vagyok a csapatnak, az autó fantasztikus volt, ahogyan maga a lehetőség is, de Will miatt azt kívánom, bárcsak ne történt volna meg. Ő egy jó barátom.”
A futam első sárga zászlós periódusára a 46. körben került sor Luca Filippi (Dale Coyne Racing) és Marco Andretti (Andretti Autosport) koccanása miatt, aminek következtében utóbbi – egyébként a 29. születésnapját ünneplő – pilóta autója megmakacsolta magát a pályán. Az eredeti restartot az 53. körben kapta volna meg a mezőny, de Andretti ismét megpördült, ami miatt a tényleges zöld jelzésre még két körig várni kellett. A szabad verseny másfél kör erejéig sem tartott és máris jöhetett vissza Sarah Fisher a pace carral, egy, a pálya 4-es kanyarjában bekövetkezett tömegkarambol miatt. Ez volt az a pont, ahol Servia – aki az utolsó helyről rajtolva ekkor már több, mint tíz pozíciót jött előre – kiemelkedő versenyről szőtt reményei végleg szertefoszlottak.
A láncreakciót az Andretti Autosport pilótája, Carlos Munoz indította el, miután hátulról belefutott az RLL Racinges Graham Rahal gépébe. Az amerikai ettől megpördült, az érkező Serviának pedig sem ideje, sem pedig helye nem volt arra, hogy elkerülje, és egyenesen összeorrozott a forgalommal szemben álló #15 Dallara-Hondával.
A történtek után Rahal olyan dupla double birdöt mutatott be, hogy a parkolópályán lévő Power egészen biztosan megkönnyezte. Sőt, talán még Sebastian Saavedra is.
Rajtuk kívül még érintett volt a balesetben Alexander Rossi (Andretti-Herta Autosport), Charlie Kimball (Chip Ganassi Racing), Jack Hawksworth (AJ Foyt Racing), James Hinchcliffe (Schmidt Peterson Motorsports), valamint Sébastien Bourdais (KVSH Racing) is.
A közel a fél mezőnyt magával rántó manővere miatt Munoz stop & go büntetést kapott. A leintés után a kolumbiai Rahal pitjébe ment, ahol bocsánatot kért kollégájától. A két versenyző kezet rázott, de Graham azért nem mulasztotta el figyelmeztetni Munozt arra, hogy legközelebb legyen szíves használni az eszét is.
Ha létezne közönségdíj a futam embere címre, akkor én egészen biztosan Conor Daly-re adnám a voksom. A 24 éves amerikai valami csodát művelt a 18-as DCR gép volánja mögött és simán partiban volt a nála sokkal erősebbnek tartott ellenfelekkel szemben. Daly végül a 13. pozícióban látta meg a kockás zászlót, de gyaníthatóan magasabban zárt volna, ha a szerencse is mellé áll és nem szivatja olyan dolgokkal, mint a törmelék miatt túlhevülő motor, vagy éppen a verseny ügyeletes rosszfiújának szerepére hajtó Munoz, aki az utolsó kiállás után pöckölte meg az autójának hátsó szárnyát.
Így viszont Alexander Rossi lett a futam legjobb újonca a maga 12. helyével, ami persze semmit nem von le a Manor Racing tartalékosa által nyújtott teljesítmény értékéből.
Külön dicséret illeti még az ötödikként leintett Mikhail Aleshint is, akiből bevalom őszintén az edzéseket elnézve egy top 10-et sem néztem volna ki. Nem is bánom, hogy a szomszédok minden bizonnyal hülyének néztek a random ordított davajozásom miatt.
A nap leghajmeresztőbb mozzanatát Marco Andretti hozta össze, aki az első sárga zászlós szakasz alatt kis híján telibe trafálta hátulról a biztonsági csapat egy, a pályát tisztító autóját. Elhisszük, hogy Montoya sokak számára példakép lehet, de azért nem mindenben, kedves Marco.
Összességében véve egy remek kis futam volt, nem az évtized versenye, de azért megadta az alaphangulatot a szezonra.
Folytatás április 2-án, a Phoenix International Raceway oválján.
képek: IndyCar Media
“Versenyautót vezetni olyan, mint láncfűrésszel keringőzni” – Cale Yarborough