Elkeserítő a CFH Racing helyzete

Ha csak nem történik valami csoda, akkor könnyen véget érhet Sarah Fisher csapattulajdonosi karrierje.
A két kiscsapat, a Sarah Fisher Hartman Racing és az Ed Carpenter Racing, 2014-ben döntött úgy, hogy gazdasági megfontolásból egyesítik erejüket és a 2015-ös szezontól fogva közösen folytatják tovább a Verizon IndyCar Series-ben. Az év során a Fisher oldaláról érkezett Josef Newgarden révén két győzelmet is szereztek, a fiatal amerikai ráadásul még a szezon utolsó versenyén is matematikailag esélyesnek számított a bajnoki címre. Az egyesülés és az elért eredmények ellenére azonban a pénzügyi helyzet nem, hogy javult volna, sokkal inkább romlott, aminek következtében novemberben Ed Carpenter elismerte, nyolc munkatársuktól kénytelenek voltak megválni, emellett pedig valós sansz van arra is, hogy 2016-ban már csak kvázi másfél autóval vesz részt a széria küzdelmeiben.
Az már hivatalosnak tekinthető, hogy Newgarden idén is marad a CFH 67-es számú Dallara-Chevy-jében, a gárda Carpenterhez köthető másik felének, azaz a 20-as gépnek sorsa viszont nyitott kérdésnek számított. Az ominózus járművet oválokon maga Ed vezette, míg road/streeten az olasz Luca Filippi vette át a kormányt, a financiális gondok miatt azonban a csapat nem tagadta, hogy ha a problémák nem tisztázódnak, akkor ezt az autót full szezon helyett már csak a bal kanyarokat preferáló pályákra nevezik a társtuladonossal a volán mögött.
Ősz elején többek közt az Indianapolis Business Journal valamint a RACER is arról számolt be, hogy a CFH Racingnek legnagyobb pénzügyi támogatójuk, egyben a társtulajdonosi tisztségben tetszelgő Wink Hartman miatt is fájhat a feje.
Az üzletember cége, a Hartman Oil ugyanis jelentős mértékben megsínylette a nemzetközi olajpiacon kialakult válságot, aminek következtében számottevő veszteséget könyvelhetett el. A csapat nevében a ‘H’ betű alatt rejtőző amerikai milliomos – aki a #67 csapat autóinak és felszereléseinek 75%-át birtokolja – a RACER-nek adott, szeptemberi nyilatkozatában úgy fogalmazott, egyáltalán nem tudja ígérni, hogy jövőre is képes lesz annyi pénzt a CFH Racingre fordítani, mint eddig. Ennek ellenére garantálta, hogy Newgarden helye biztos a 2016-os rajtrácson.
Bár Fisher reményét fejezte ki, hogy más partnerek – mint pl. a Newgarden autóját tavaly mindkét indianapolisi futamon támogató Century 21 – továbbra is mellette maradnak, a szomorú igazság azonban az, hogy talán soha nem volt a csapata ennyire a tönk szélén.
Ahogyan a szaklap rámutatott, a Carpenter/Fisher/Hartman Racing egyre inkább tekinthető már csak simán Ed Carpenter Racingnek.
A fentebb említett nyolc elbocsátott dolgozó kivétel nélkül a Fisher-részről származott, az pedig csak hab a tortán (szög a koporsóban), hogy a csapatmenedzser, egyben Newgarden eddigi versenystratégája – civilben Fisher férje – Andy O’Gara is távozott a csapattól a család egy másik vállalkozása kedvéért.
„Nyilvánvalóan a Winkkel közös tulajdonban lévő berendezések működtetéséhez szükséges fedezet előteremtésére vonatkozó aggoldalom már egy jó ideje jelen van” – nyilatkozta Fisher. „Az motivál, mindentől függetlenül, hogy lássam Josefet egy minőségi autóban olyanokkal körülvéve, akikkel képes versenyeket nyerni. Akárcsak azok a srácok, akikkel Andy és én voltunk olyan szerencsések, hogy együtt összehozhattuk a 2015-ös rajtot.”
A versenyzőből lett csapatvezető 2008-ban, férjével, Andy O’Garával közösen hozta létre a Sarah Fisher Hartman Racinget, amely első két szezonjában részidős csapatként működött Fisherrel a volán mögött, majd 2010-ben lehetőséget biztosítottak Jay Howardnak, valamint Graham Rahalnak is.
A versenyzőből lett üzletasszony, aki 2000-ben, mindössze 19 esztendősen ejthette meg debütálását az Indianapolis 500-on, emellett pedig máig az ő nevéhez fűződik a Kentucky Speedway pályacsúcsa, 2011-ben, első gyermeke születését megelőzően akasztotta végleg szögre a sisakját, és onnantól fogva kizárólag csapattulajdonosi teendőinek tesz eleget. Még ugyanebben az évben, az Indy 500 után csatlakozott a gárdához Ed Carpenter, aki Torontót és Edmontont leszámítva végigversenyezte a szezon hátralévő részét, Kentucky-ban pedig nyerni is tudott, ami egyúttal Sarah Fishert az élkategóriás autóversenyzés első futamgyőztes női csapatvezetőjévé is tette.
2012-től a gárda régi támogatója, az olajvállalkozó Hartman társtulajdonossá lépett elő, egyúttal pedig leszerződtették a friss Indy Lights bajnok Josef Newgardent, aki máig a Sarah Fisher Hartman Racing, majd a CFH Racing egyetlen teljes szezonos pilótája.
Kérdéses azonban, hogy ahhoz, hogy a Hartman-szponzoráció csökkenése miatt az idei szezont az amerikai végig tudja versenyezni, szükséges-e átcsoportosítás a csapaton belül.
Korábbi hírek szerint a 20-as autót eddig teljes szezonon át pénzelő Fuzzy’s Ultra Premium Vodka is redukálni kívánja az IndyCarra szánt támogatásuk összegét, ami csak még tovább nehezíti Carpenter dolgát abban, hogy ezt a gépet idén is valamennyi versenyen indítani tudja. Ha pedig az italgyártótól befolyó, jóval kevesebb pénzből még a 67-es Dallara-Chevy-re is áldozni kell, akkor – ha csak valami csoda nem történik – nagyon kevés esély marad arra, hogy az autó road/street pályákon is felbukkanjon.
A RACER szerette volna megkérdezni a helyzetről Carpentert is, aki azonban egyelőre nem volt elérhető.
Newgarden 2016 végéig hosszabbította meg tavaly év végén lejárt szerződését a CFH Racinggel. A 25 éves pilótának több csapat is ajánlatot tett, azonban ezek mind minimum két évre szóltak. Ő azonban nem akarta ennyi időre elkötelezni magát, mivel nem is annyira titkoltan egy Penske, vagy Ganassi szerződésre pályázik, amely gárdáknál akár már 2017-ben üresedések lehetnek.
Ami pedig még Fishert illeti, ha nem sikerül záros határidőn belül új szponzorokat felhajtania, akkor nagy valószínűséggel idén már nem láthatjuk őt a társtulajdonosi pozícióban.
„Indianapolis a mindenem, és ott leszek májusban. Csak még nem tudom, mit fogok csinálni.”
kép: IndyCar Media

“Versenyautót vezetni olyan, mint láncfűrésszel keringőzni” – Cale Yarborough