Power indulhat az élről az IndyCar finálén -

Mintha csak most vártunk volna tűkön ülve arra, hogy kiderüljön, a St. Petersburgi szezonnyitón vajon miként debütálnak majd a vadonatúj aero kitek, erre máris elérkeztünk a 2015-ös IndyCar idény záró hétvégéjéhez.

A finálénak a kaliforniai Sonoma Raceway ad otthont, ami azt is jelenti, hogy az IndyCar 2008-as újraegyesülése óta először avat a széria bajnokot road pályán, ráadásul ezúttal a végjáték dupla pontokért zajlik majd.

A hétvége izgalmaira természetesen rendkívüli mértékben rányomja a bélyegét a múlt vasárnapi, poconói tragédia, aminek következtében a mezőny egyik legkedveltebb versenyzője, Justin Wilson életét vesztette.

Az Andretti Autosport a brit pilóta iránti tiszteletből – annak családjának áldásával – azonban úgy döntött, a szezonzárón is indítja a gazdátlanul maradt #25 Dallara-Hondát, a volán mögött Wilson egyik legközelebbi barátjával, Oriol Serviával. Michael Andretti elmondása szerint eleinte szóba került a néhai versenyző másik jó barátja, AJ Allmendinger neve is, de az amerikai – akivel két éven át voltak még a Champ Carban csapattársak – egyéb elfoglaltságai miatt nem tudta vállalni a szereplést, arról nem beszélve, hogy két éve nem ült open-wheel autóban, az új Honda aero kitet pedig egyáltalán nem is ismeri.

Az első csoportkörbe a bajnoki címre esélyes hatosból hárman nyertek bebocsátást, de csak ketten ugrották meg a lécet. A pontverseny második helyén álló Graham Rahal (RLL Racing) ezen szegmenst is a másodikként zárta, míg az Indianapolis 500 óta nyeretlen, ámde az összetett éléről az első verseny óta letaszíthatatlan Juan Pablo Montoya a hatodik, vagyis utolsó továbbjutó pozícióban végzett. A kolumbiai alatt viszont kissé rezgett a léc és csak alig öt századon múlt, hogy nem ért véget számára a kvalifikáció már ilyen korán.

A legjobb időt a Team Penske franciája, Simon Pagenaud futotta, akinek csapattársához, Will Powerhez fűződött az addigi sonomai pályacsúcs. A múltidő jogos, hiszen már ezen kör során hét pilótának sikerült túlszárnyalnia az ausztrál 1:17:2323-as rekordját, beleértve azt a Luca Filippit is, aki ennek ellenére már nem tudta átverekednie magát az időmérő második szakaszába.

Készülődhetett a folytatásra még a Chip Ganassi Racingtől Tony Kanaan és Charlie Kimball, de az Andretti Autosportos Marco Andretti is elégedett lehetett a teljesítményével.

A már említett, CFH Racinges Filippi mellett azonban már az elején elvérzett a bajnoki tabellán harmadikként tanyázó Helio Castroneves a Team Penske képviseletében, ahogyan a Wilson autóját terelgető Servia, a Schmidt Peterson Motorsports 5-ös Dallara-Hondáját vezető Ryan Briscoe, a BHA egy szem Gabby Chaves-e és a Dale Coyne Racinget szolgáló Tristan Vautier is.

Mikhail Aleshin (SPM)

A második csoportkörre jutott a bajnoki címre matematikailag esélyes hatosfogatának másik 50%-a, akik stílszerűen az első három helyeken tovább is jutottak Will Power (Team Penske) – Josef Newgarden (CFH Racing) – Scott Dixon (Chip Ganassi Racing) sorrendben. Örülhetett még a folytatás jogának Ryan Hunter-Reay és Carlos Munoz az Andretti Autosport színeiben, valamint a Chip Ganassi Racing #8 Dallara-Chevy-n Sage Karammal osztozó, Detroit után ismét szerephez jutó Sebastian Saavedra.

A leintés után nézővé avanzsálódott viszont az SPM-hez – és en bloc az IndyCarba – egy év után most visszatért Mikhail Aleshin, a Dale Coyne Racing venezuelai pilótája, Rodolfo Gonzalez, továbbá teljes felállásával búcsúzni kényszerült a KV Racing (Sebastien Bourdais, Stefano Coletti) és az AJ Foyt Racing (Takuma Sato, Jack Hawksworth) is. Ami pedig a pályacsúcsot illeti, Will Power 1:16:5702-jével visszavette a rekordot

Mindezek alapján kialakult tehát a legjobb 12 részvételével lezajló, második szegmens mezőnye. A zöld zászlóra némi csúszással került sor az egyik autóból származó olajfolt eltakarítási munkálatai miatt.

A kritikus fontosságú, extra ponttal is jutalmazott pole pozícióért zajló Fast 6-be egy kivételével valamennyi bajnokesélyes bejutott, az ominózus kivétel pedig nem más volt, mint Scott Dixon, akinek legjobb köre csak a kilencedik helyre volt elegendő.

Az élen ebben a szegmensben is a háromszoros sonomai győztes Will Power végzett, aki úgy tűnik semmiképpen nem akarta átengedni másnak a sonomai pályacsúcsot. Az ausztrál mögött Hunter-Reay zárt, majd következett Pagenaud, Newgarden, Rahal és Montoya.

Dixonnal karöltve azonban lógó orral bámulhatta tovább a pályán zajló eseményeket a Chip Ganassi Racing teljes felállása, mivel sem Kimball, sem Kanaan, sem pedig Saavedra nem tudta bevarázsolni magát az időmérő utolsó szakaszába, ahogy Andretti és Munoz sem gazdagodhat már idén rajtelsőséggel.

A Fast 6-ben tehát a hat bajnokaspiránsból négyen is dörzsölhették a tenyerüket, de végül csak egyikük vigyoroghatott igazán.

Power előző szegmensben megfutott, újabb, ideiglenes pályacsúcsát ebben a szakaszban Ryan Hunter-Reay és Josef Newgarden is megdöntötte, de végül, az utolsó pillanatban mégis a 2014-es bajnok nevetett és 1:16:2597-tel nem csak az idei IndyCar szezon utolsó pole pozícióját, de a rekordot is magáénak tudhatta.

A statisztikák szempontjából azonban ez még semmi: a 34 éves ausztrál idei hatodik, főkategóriás pályafutását tekintve pedig 42. rajtelsőségét ünnepelhette ezzel, míg a Team Penske ezzel elmondhatja magáról, hogy az idei tizenhat futamból tizenhárom alkalommal az ő egyik versenyzőjük indulhatott az élről.

Power mellől Newgarden várhatja a GP of Sonoma zöld zászlaját, míg a második sorból Hunter-Reay és Pagenaud indulhat, a harmadikon pedig a bajnoki cím legnagyobb favoritja, Montoya és Rahal osztozik.

A mindent eldöntő GP of Sonoma magyar idő szerint vasárnap este 23:00-kor veszi kezdetét.

Vajon ki emeli a magasba a legjobbnak járó Astor Kupát?