Valóban eljött a zárt cockpit ideje? -

Justin Wilson tragikus balesetét követően ismét felerősödtek a zárt cockpit bevezetését szorgalmazó hangok.

Az Andretti Autosport brit versenyzője egy nappal azután vesztette életét, hogy az IndyCar vasárnapi, a Pocono Raceway-en rendezett futamán a balesetező Sage Karam autójáról lerepülő orrkúp közvetlenül eltalálta a fején.

Az elmúlt egy évben ez már a második olyan eset volt a szériában, amikor egy pilóta levegőben repülő törmelék miatt szenvedett sérüléseket, de egészen mostanáig megúszták komolyabb következmények nélkül. A 2014-es GP of Indianapolison történtek ráadásul a mostani esetet figyelembe véve kissé hátborzongató összefüggéseket is mutatnak, hiszen James Hinchcliffe sisakját pontosan egy, a Justin Wilson autójáról származó elem találta el, aminek következtében a kanadait súlyos agyrázkódással szállították kórházba.

Ironikus módon, miután Hinchcliffe a szezon végén elhagyta az Andretti Autosportot, Wilson volt az elsőszámú jelölt a helyére, azonban szponzorációs okok miatt teljes idényre szóló szerződés meghiúsult. A langaléta brit végül az Indy GP-n és az Indianapolis 500-on mégis csatlakozhatott Michael Andretti gárdájához, majd néhány héttel később bejelentették, hogy Milwaukee-tól kezdve a szezon hátralévő részében végig ő vezetheti a #25 Dallara-Hondát Ryan Hunter-Reay, Marco Andretti és Carlos Munoz oldalán.

A teljes egészében, vagy részben fedett cockpit lehetősége már Dan Wheldon 2011-es, Las Vegasi halálos balesete után is felmerült, azonban a következő szezonban bevezetésre került DW12 kasztni viszont ekkor már mondhatni kész állapotban volt, ahhoz pedig, hogy a pilótafülke elé akár egy szélvédőszerű védőlapot helyezhessenek, nem az építés, hanem egyenesen a tervezés fázisáig kellett volna a Dallarának visszakanyarodnia.

A téma azonban az elmúlt években végig ott hevert az asztalon.

Az eredeti elképzelés szerint az IndyCar következő generációs autóját 2018-ban vezették volna be, a projekt egyik legfontosabb elemét pedig a cockpit biztonságosabbá tételét tekintve a részleges védőfedél megalkotása képezte volna.

A hangsúly azonban a ‘volna’ szócskán van, hiszen mostanra kiderült, hogy mégsem érkezik három év múlva új autó a szériába. Ennek oka pedig prózai: a csapatok nem tudnák megfizetni.

Még ezt megelőzően az IndyCar szezon végén leköszönő versenyzésért felelős igazgatója, Derrick Walker arról is szót ejtett, hogy igyekeznek a DW12-en is valamilyen formában megvalósítani a megerősített pilótafülkét. Mindezt azonban attól tette függővé, hogy milyen mértékben sikerülne adaptálni a jelenlegi Dallara karosszériához, amelynek tervezése során egyáltalán nem számoltak ilyen plusz elemekkel.

„Már folytattam megbeszéléseket a Dallarával arról, hogy megpróbáljunk tervezni egy részleges védőfedelet. Nem teljesen zártat, csak részben, amely elhárítaná a versenyző felé repülő törmeléket” – nyilatkozta még 2014-ben Walker.

Mindez azonban még csak a jéghegy csúcsa. A tervezési hiányosságok kiküszöbölése mellett komoly kihívásnak számít a megfelelő alapanyag megtalálása. A paletta széles skálán mozog speciális műanyagtól kezdve egészen a golyóálló üveghez hasonló összetételig.

Az ötletet Ryan Hunter-Reay is támogatta:

„Úgy vélem, prioritásként kellene kezelni, a Forma-1 mellett mi vagyunk az egyetlen nagy széria a világon, ahol a fej teljesen szabadon van” – mondta Hunter-Reay, majd példaként az NHRA sorozat főkategóriáját hozta fel, ahol nemrég vezették be a fedett pilótafülkét az indianapolisi Aerodine nevű céggel közreműködve. „A Top Fuelban lévő srácokat már fedéllel védik, ez valami olyasmi, amit mindenképpen, komolyan el kell kezdenünk fejleszteni. Különösen, amikor 240 mph-val száguldunk a superspeedway-eken.”

Ezt követően közel egy évig elült a dolog, mígnem idén júniusban Walkernek ismét nekiszegezte a kérdést a RACER magazin.

A szakember újra megerősítette, hogy a széria nem teljesen zárt pilótafülkében gondolkodik, sokkal inkább egy extra erős anyagból készült, részleges védőfedélben, ami megvédené a versenyzőket a feléjük repülő törmelékektől.

Walker azonban azok táborát erősítette, akik szerint ezen megoldásokkal nagyon óvatosan kell bánni, nehogy csak még több probléma forrásává váljanak.

„Ha egy baleset után a szerkezet károsodik, vagy az autó fejjel lefelé landol, akkor fennáll az esélye annak, hogy a versenyző csapdába esik.”

A cockpit első részén, részlegesen elhelyezkedő védőfedél fejlesztését Walker támogatja, tetőre azonban szerinte már semmi szükség.

„A törmelék nem emelkedik hirtelen felfelé, hogy aztán egyenesen leessen. A fej fölötti rész a zárt cockpit esetében az aerodinamikáról szól, nem pedig a biztonságról. Én jobban pártolok egy erősebb, magasabb védőfedelet a pilótafülke előtti részen, ami eltereli a versenyző felé érkező törmeléket. Ez sem lenne hibátlan megoldás, olyan nincs is, mivel minden rendszernek megvannak a maga hátulütői, ugyanakkor ez mégis egy nagy előrelépés lenne a jelenlegihez képest.”

Tegyük fel, hogy sikerül tökéletesen adaptálni a jelenlegi autóhoz a védőhálóként funkcionáló, extra magas „szélvédőket”. Megoldódik ezzel a probléma? Sokak szerint egyáltalán nem.

Attól ugyanis, hogy a versenyzők a magasan szálló törmelékeket tekintve nagyobb biztonságban lennének a pályán, balesetek, ütközések esetén azonban a különböző elemek még ugyanúgy a levegőbe repülnének.

A pálya körül pedig továbbra is védtelen emberek tartózkodnak.

Ne menjünk messzebb, csak a St. Petersburgi szezonnyitóig, amelynek során egy, Gabby Chaves autójáról légi útvonalat választott szárnydarab talált el egy gyanútlan nézőt, aminek révén a nő többszörös koponyaalapi törést és hátsérülést szenvedett. Az eset idején hat hónapos terhes Brigitte Hoffstetter jogi képviselői később bejelentették kártérítési pert kívánnak indítani nem csak az IndyCar, de a a verseny promóteri tisztségét ellátó Green Savoree, valamint a kerítést biztosító Smith Industries ellen, mondván nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy az esemény a kellő körültekintéssel, az elvárt biztonsági követelmények betartásával kerüljön lebonyolításra, miután nem fordítottak elég figyelmet arra, hogy megvédjék a helyszínen lévő embereket az olyan veszélyes szituációktól, mint amilyet a levegőben repülő törmelékek is jelentenek.

Nem véletlen, hogy sokak szerint a kérdéskört ezen a végén kellene megfogni, vagyis a részlegesen zárt cockpit helyett – amivel kapcsolatban ráadásul a legtöbben azt nehezményezik, hogy a széria így elveszítené az open-wheel jellegét – inkább első körben arra kellene megoldást találni, hogy ütközésekkor az IndyCar autóiról lehetőleg ne törjenek le egy darabban akár több kilós elemek, vagy repüljenek száz métert, mint történt St. Pete-en.

A kontra oldal másik érve egybecseng Walker azon szavaival, miszerint akár egy extra magas szélvédő is új veszélyfaktorokat rejthetne magában.

Az ötlet támogatói szerint az elem könnyedén eltávolítható lenne, tehát esetleges balesetkor nem hátráltatná a mentést. Ez azonban megint nem győzi meg a kétkedőket, mondván ami csődöt mondhat, azzal nagy eséllyel meg is történik. Biztosan garantálni tudják, hogy vészhelyzetben a pilóta azonnal el tudja hagyni az autóját?

Ki akar látni lángoló autóban veszteglő versenyzőt, aki pont az ő biztonsága miatt a járművére applikált, részleges védőfedél miatt esett csapdába? Vagy akár gondoljunk bele abba, hogy vajon ilyen pozitív végkifejlete lett-e volna Hinchcliffe idén májusi balesetének, ha a segítségére siető Holmatro Safety Team embereinek még egy beszorult fedéllel is meg kellett volna birkózniuk? A kanadai valószínűleg ott helyben elvérzett volna.

Van, amit nem lehet kivédeni. Törekedni kell a veszélyes szituációk elkerülésére, de semmiképpen sem plusz rizikófaktorok megteremtésével.

Végezetül pedig egy kissé szőrszálhasogatónak tűnő ellenérv. Fentebb beidézésre került Hunter-Reay nyilatkozata, amelyben az amerikai arról szólt, hogy az IndyCaron kívül csak az F1 – ahol ez szintén régóta téma – az egyetlen csúcskategória, ahol nincs fedett cockpit. Véleményem szerint ha a legmagasabb szinten ennyire kritikus fontosságúnak tartanák a zárt/részlegesen zárt pilótafülke bevezetését, akkor az alsóbb bajnokságokban szereplő pilótákat nézve is ugyanúgy illene szorgalmazni. Én, személy szerint ugyanis még sehol nem olvastam arról, hogy az Indy Lights/Pro Mazda/USF2000/GP2/GP3/F3 etc. szériákkal kapcsolatban egyáltalán felmerült volna. A baj pedig a „kicsik” között is megtörténhet, lásd. a 2009-ben, mindössze 18 évesen elhunyt Henry Surtees esetét.

Tisztában vagyok azzal, hogy mindez pénz kérdése, de amikor úgymond élet-halálról van szó, ne tegyünk már különbséget a topkategóriás pilóták és a neveldések között.

Ez a helyzet számomra pedig egy kicsit visszás és valahol zavaró is.

képek: IndyCar, NHRA