Tizenöt éves pályacsúcs dőlt meg Mid-Ohión

A lexingtoni road a negyedik olyan versenyhelyszíne lett az IndyCar idei szezonjának, ahol korábbi pályacsúcsot búcsúztattak.

 

A Honda Indy 200 kvalifikációjának első csoportköréből Sebastien Bourdais jutott tovább elsőként a KVSH Racing színeiben, majd őt a CFH Racing kettőse követte Luca Filippi – Josef Newgarden sorrendben. Örülhetett még a folytatás lehetőségének a címvédő Will Power a Team Penske 1-es számú autójával, de a Chip Ganassi Racinges Tony Kanaan, valamint az Andretti Autosport legközelebbi rokona, Marco Andretti is elégedetten dőlhetett hátra.

A kvalifikáció első meglepetése már ebben az etapban megtörtént, miután a bajnokság második helyén álló Graham Rahal (RLL Racing) nem tudta beverekedni magát a következő körbe. Az amerikai versenyző, miután kiszállt az autójából, eléggé be volt rágva az utóbbi időben egyre több kollégája szemében szálkává váló Sage Karamra, mivel állítása szerint a CGR újonca blokkolta őt, ami miatt nem tudott javítani az idején

“Tipikus Sage, egyáltalán nem használja a fejét” – mondta a mérges Rahal.

A válasszal Karam sem volt adós:

“Nem tudom Graham hová akarta, hogy menjek. Le a pályáról, vagy mi??”

A húszéves pilóta a Twitterén sem hagyta annyiban a dolgot és arról értekezett, hogy ha valóban blokkola volna Rahalt, akkor a versenyigazgatóság egészen biztosan büntetést szabott volna ki, ráadásul még az ívet is biztosította ellenfele számára.

A versenybírák valóban vizsgálták is a két amerikai esetét, de végül úgy határoztak, semmi kirívó dolog nem történt.

Vehette le a sisakját továbbá a friss motorcserén átesett Simon Pagenaud a Team Penske 22-es Dallara-Chevy-jével, de búcsúzott még James Jakes (Schmidt Peterson Motorsports), a már említett Sage Karam (Chip Ganassi Racing), Gabby Chaves (BHA), valamint végül Carlos Munoz (Andretti Autosport), akitől viszont blokkolás miatt tényleg elvették két legjobb idejét.

00000000r002.jpeg

 Josef Newgarden (CFH Racing) akcióban

  

A második körből nem meglepő módon az ötszörös Mid-Ohiói győztes Scott Dixon masírozott tovább a legjobb tizenkettő közé, a Chip Ganassi Racing elégedettségét pedig csak tovább fokozta, hogy a 2013-as győztes Charlie Kimball a második továbbjutó helyet csípte el. Az összetettet töretlenül vezető Juan Pablo Montoya a harmadik legjobb kört futotta míg csapattársa, Helio Castroneves az ötödik pozíciót érte el. A két Team Penske-s közé az Andretti Autosport 2012-es bajnoka, Ryan Hunter-Reay furakodott be, míg az utolsó, folytatást érő helyet az AJ Foyt Racinges Jack Hawksworth csípte el.

Ennyi volt azonban a nap Justin Wilson (Andretti Autosport), Takuma Sato (AJ Foyt Racing), Stefano Coletti (KV Racing), Ryan Briscoe (Schmidt Peterson Motorsports), valamint a Dale Coyne Racing kettőse, azaz Rodolfo Gonzalez és Tristan Vautier számára.

A legjobb tizenkettő részvételével lezajlott szegmenst követően aztán kialakult a pole pozícióért zajló Fast 6 mezőnye.

A rajtelsőségről szóló reményei tovább éltek Kimball, Dixon, Power, Newgarden, Bourdais és Castroneves számára. Nem volt azonban túl boldog a nyolcadikként zárt Montoya, aki így már biztosan elesett egy bajnoki ponttól, ami a pole-ért járt volna.

Márpedig olyan kiélezett harcban, mint ami az IndyCaron belül az Astor Kupáért zajlik, minden egyes pontocskának kritikus jelentősége lehet. A tizedik rajthelye azonban még így sem rossz annak fényében, hogy a pénteki első edzést például szinte teljes egészében ki kellett hagynia elektronikai problémák miatt.

A kolumbiain kívül búcsúzott továbbá Kanaan, Hunter-Reay, Filippi, Hawksworth, továbbá Andretti is. 

 

 Ó, a szarkazmus: Ha így haladunk, a hírhedt 9.3.8-as szabály még a merchandise kínálat része is lehet

 

A pole pozíció – és a vele járó, fentebb már szóba került pont – végül cseppet sem meglepetésre Dixonnál landolt, méghozzá a poszt elején beharangozott pályacsúccsal.

A kvalifikáció során a mezőny huszonnégy autójából tizenegynek sikerült az 1999-ben Dario Franchitti, 2000-ben pedig Gil de Ferran által megfutott 1:05:483-as rekordnál jobb időt produkálnia a Mid-Ohio Sports Car Course 2.258 mérföld hosszú, 13 kanyarból álló vonalvezetésén.

Scott Dixonnak már a szombati, harmadik szabadedzés során sikerült egy 1:05:125-ös kört összeraknia, azonban ez nem minősült hivatalos pályacsúcsnak. A valódi tűzijáték a néhány órával későbbi kvalifikáción bontakozott ki, ahol elsőként Sebastien Bourdais tudott a másfél évtizedes rekord alá menni 1:05:337-tel. Ekkor Dixon is magasabb fokozatba kapcsolt és produkált egy 1:05:120-as időt, majd egy 1:04:778-at, amire tulajdon csapattársától, Charlie Kimballtól érkezett a legfrappánsabb válasz egy 1:04:763-as kör formájában.

A Fast 6-ben aztán Dixon az eddigieknél is nagyobb lendületet vett és hozott egy 1:04:581-es időt, amit már senki nem tudott túlszárnyalni. Az így megszerzett pole egyben első, nem oválon megszerzett rajtelsőségét is jelentette a 2013-as, baltimore-i forduló óta.

A CGR versenyzője mellől a Will Power várhatja a vasárnapi zöld zászlót. A második sort a Castroneves – Kimball, a harmadikat pedig a Newgarden – Bourdais páros alkotja.

A magyar idő szerint 20:00-kor kezdődő Honda Indy 200 amerikai közvetítése ezúttal a CNBC-n lesz látható, mivel az NBCSN a vele teljesen egy időbe eső NASCAR Sprint Cup poconói fordulóját adja. A nézettségi ráta tekintetében azonban lehet, mégsem kell olyan siralmas adatokra számítanunk, hiszen az NBCSN a Cup verseny után azonnal megismétli az IndyCart, így a számok tekintetében akár még kimondottan jól is kijöhet a széria.

 

00000000r000.jpeg 

 

képek: IndyCar

 

hirdetés

Ez a weboldal a jobb felhasználói élmény érdekében cookie-kat használ.
Elfogadom
Elutasítom
Privacy Policy