Tizenöt éves pályacsúcs dőlt meg Mid-Ohión

A lexingtoni road a negyedik olyan versenyhelyszíne lett az IndyCar idei szezonjának, ahol korábbi pályacsúcsot búcsúztattak.
A Honda Indy 200 kvalifikációjának első csoportköréből Sebastien Bourdais jutott tovább elsőként a KVSH Racing színeiben, majd őt a CFH Racing kettőse követte Luca Filippi – Josef Newgarden sorrendben. Örülhetett még a folytatás lehetőségének a címvédő Will Power a Team Penske 1-es számú autójával, de a Chip Ganassi Racinges Tony Kanaan, valamint az Andretti Autosport legközelebbi rokona, Marco Andretti is elégedetten dőlhetett hátra.
A kvalifikáció első meglepetése már ebben az etapban megtörtént, miután a bajnokság második helyén álló Graham Rahal (RLL Racing) nem tudta beverekedni magát a következő körbe. Az amerikai versenyző, miután kiszállt az autójából, eléggé be volt rágva az utóbbi időben egyre több kollégája szemében szálkává váló Sage Karamra, mivel állítása szerint a CGR újonca blokkolta őt, ami miatt nem tudott javítani az idején
„Tipikus Sage, egyáltalán nem használja a fejét” – mondta a mérges Rahal.
A válasszal Karam sem volt adós:
„Nem tudom Graham hová akarta, hogy menjek. Le a pályáról, vagy mi??”
A húszéves pilóta a Twitterén sem hagyta annyiban a dolgot és arról értekezett, hogy ha valóban blokkola volna Rahalt, akkor a versenyigazgatóság egészen biztosan büntetést szabott volna ki, ráadásul még az ívet is biztosította ellenfele számára.
A versenybírák valóban vizsgálták is a két amerikai esetét, de végül úgy határoztak, semmi kirívó dolog nem történt.
Vehette le a sisakját továbbá a friss motorcserén átesett Simon Pagenaud a Team Penske 22-es Dallara-Chevy-jével, de búcsúzott még James Jakes (Schmidt Peterson Motorsports), a már említett Sage Karam (Chip Ganassi Racing), Gabby Chaves (BHA), valamint végül Carlos Munoz (Andretti Autosport), akitől viszont blokkolás miatt tényleg elvették két legjobb idejét.
Josef Newgarden (CFH Racing) akcióban
A második körből nem meglepő módon az ötszörös Mid-Ohiói győztes Scott Dixon masírozott tovább a legjobb tizenkettő közé, a Chip Ganassi Racing elégedettségét pedig csak tovább fokozta, hogy a 2013-as győztes Charlie Kimball a második továbbjutó helyet csípte el. Az összetettet töretlenül vezető Juan Pablo Montoya a harmadik legjobb kört futotta míg csapattársa, Helio Castroneves az ötödik pozíciót érte el. A két Team Penske-s közé az Andretti Autosport 2012-es bajnoka, Ryan Hunter-Reay furakodott be, míg az utolsó, folytatást érő helyet az AJ Foyt Racinges Jack Hawksworth csípte el.
Ennyi volt azonban a nap Justin Wilson (Andretti Autosport), Takuma Sato (AJ Foyt Racing), Stefano Coletti (KV Racing), Ryan Briscoe (Schmidt Peterson Motorsports), valamint a Dale Coyne Racing kettőse, azaz Rodolfo Gonzalez és Tristan Vautier számára.
A legjobb tizenkettő részvételével lezajlott szegmenst követően aztán kialakult a pole pozícióért zajló Fast 6 mezőnye.
A rajtelsőségről szóló reményei tovább éltek Kimball, Dixon, Power, Newgarden, Bourdais és Castroneves számára. Nem volt azonban túl boldog a nyolcadikként zárt Montoya, aki így már biztosan elesett egy bajnoki ponttól, ami a pole-ért járt volna.
Márpedig olyan kiélezett harcban, mint ami az IndyCaron belül az Astor Kupáért zajlik, minden egyes pontocskának kritikus jelentősége lehet. A tizedik rajthelye azonban még így sem rossz annak fényében, hogy a pénteki első edzést például szinte teljes egészében ki kellett hagynia elektronikai problémák miatt.
A kolumbiain kívül búcsúzott továbbá Kanaan, Hunter-Reay, Filippi, Hawksworth, továbbá Andretti is.
Single best shirt I have seen all weekend. #Honda200 #Rule938 pic.twitter.com/5hS0uHHOdC
— Tony DiZinno (@tonydizinno) August 1, 2015
Ó, a szarkazmus: Ha így haladunk, a hírhedt 9.3.8-as szabály még a merchandise kínálat része is lehet
A pole pozíció – és a vele járó, fentebb már szóba került pont – végül cseppet sem meglepetésre Dixonnál landolt, méghozzá a poszt elején beharangozott pályacsúccsal.
A kvalifikáció során a mezőny huszonnégy autójából tizenegynek sikerült az 1999-ben Dario Franchitti, 2000-ben pedig Gil de Ferran által megfutott 1:05:483-as rekordnál jobb időt produkálnia a Mid-Ohio Sports Car Course 2.258 mérföld hosszú, 13 kanyarból álló vonalvezetésén.
Scott Dixonnak már a szombati, harmadik szabadedzés során sikerült egy 1:05:125-ös kört összeraknia, azonban ez nem minősült hivatalos pályacsúcsnak. A valódi tűzijáték a néhány órával későbbi kvalifikáción bontakozott ki, ahol elsőként Sebastien Bourdais tudott a másfél évtizedes rekord alá menni 1:05:337-tel. Ekkor Dixon is magasabb fokozatba kapcsolt és produkált egy 1:05:120-as időt, majd egy 1:04:778-at, amire tulajdon csapattársától, Charlie Kimballtól érkezett a legfrappánsabb válasz egy 1:04:763-as kör formájában.
A Fast 6-ben aztán Dixon az eddigieknél is nagyobb lendületet vett és hozott egy 1:04:581-es időt, amit már senki nem tudott túlszárnyalni. Az így megszerzett pole egyben első, nem oválon megszerzett rajtelsőségét is jelentette a 2013-as, baltimore-i forduló óta.
A CGR versenyzője mellől a Will Power várhatja a vasárnapi zöld zászlót. A második sort a Castroneves – Kimball, a harmadikat pedig a Newgarden – Bourdais páros alkotja.
A magyar idő szerint 20:00-kor kezdődő Honda Indy 200 amerikai közvetítése ezúttal a CNBC-n lesz látható, mivel az NBCSN a vele teljesen egy időbe eső NASCAR Sprint Cup poconói fordulóját adja. A nézettségi ráta tekintetében azonban lehet, mégsem kell olyan siralmas adatokra számítanunk, hiszen az NBCSN a Cup verseny után azonnal megismétli az IndyCart, így a számok tekintetében akár még kimondottan jól is kijöhet a széria.
képek: IndyCar

“Versenyautót vezetni olyan, mint láncfűrésszel keringőzni” – Cale Yarborough