Lemondott az IndyCar versenyzésért felelős igazgatója


A Hulman & Co. vezérigazgatója, Mark Miles hivatalos sajtóközleményben jelentette be, hogy Derrick Walker két és fél év után önként távozik posztjáról.

Lemondását a szakember azzal indokolta, elérkezettnek látja az időt arra, hogy új kihívások elé nézzen.

“Két évre írtam alá eredetileg az IndyCarban, és végül ennél többet húztam le, majdnem két és fél szezont. Amikor esélyem nyílt arra, hogy megvizsgáljam, mi a legjobb nekem, úgy döntöttem, a legjobb amit tehetek, ha a TUDOR Championshipben lévő csapatomra összpontosítok.”



Nem mondható, hogy Derrick Walker lemondásának híre derült égből villámcsapásként érkezett, hiszen a szakember az utóbbi hónapokban már nem örvendett töretlen népszerűségnek a paddockban.

Az egykori csapattulajdonos 2013 májusától töltötte be az IndyCar egyik legfontosabb pozícióját, a belé vetett bizalom azonban idén végleg megrendült.

A RACER című szaklap szerint a problémák gyökere két részre vezethető vissza: a versenyirányításra és az idén bevezetett aero kitekre. Közismert tény, hogy Walker egyáltalán nem kedvelte a korábbi versenyigazgató, Beaux Barfield munkásságát, a kettejük közötti viszony pedig odáig vezetett, hogy a szakember inkább visszatért korábbi közegébe, a sportautózás világába. A helyét pedig mindenki őszinte döbbenetére a motorsport talán legtöbbet megkérdőjelezett tisztviselője, Brian Barnhart vette át, az a Brian Barnhart, akit 2012-ben pontosan Barfield váltott az IndyCar versenyirányításának élén.

Walker terve az volt, hogy a 2015-ös szezontól kezdve két-három, volt IndyCar pilótát szerződtetne teljes állású stewardnak, azonban ezt a széria azonnal leszavazva, mondván erre egyszerűen nincs anyagi keret. Maradtak tehát a feladatra olyan emberek, akiknek – Johnny Unsert leszámítva – egyáltalán nincs versenyzői tapasztalatuk. A tevékenységüket az első futamtól kezdve kritikák övezték, köszönhetően az általuk kiszabott, véleményes büntetéseknek: volt, akit azonnal szankcionáltak blokkolásért, míg másoknál ugyanezt szó nélkül hagyták. A RACER emellett külön kiemeli azt az esetet, amikor a fontanai versenyen, pitkiállás során úgy engedték útjára Graham Rahalt, hogy az üzemagyagtöltő még csatlakoztatva volt az autóhoz – ezért a kétségkívül komoly fiaskóért akkor semmilyen szankciót nem kapott az RLL Racing, noha ennél jóval csekélyebb hibákért másokat már áthajtásos büntetéssel sújtottak. A #15 Dallara-Honda nem sokkal később a pályán el is hagyta a felszerelés darabját, ami miatt be kellett inteni a sárga zászlót.

Az illetékesek azonban még ekkor sem tettek semmit, Rahal pedig végül megnyerte a versenyt.



Walker a verseny után úgy nyilatkozott, hogy ők csak az NBCSN felvételein látták a Rahal-esetet, amikor pedig rákérdeztek arra, mégis, hogy a fenében mulaszthatta ezt el a VERSENYIGAZGATÓSÁG, csak annyit reagált, hogy a stewardok háttal ültek az NBCSN monitorjainak és csak a sajátjukat nézték, amelyen viszont nem volt látható az ominózus eset.

“A NASCAR-ral ellentétben nekünk nincs meg az a több képernyős létesítményünk, amely valamennyi pitet figyeli” – magyarázta Walker a RACER-nek. “Korlátozott számú személyzetünk van arra, hogy számos autót kövessünk, ezért néha bizonyos dolgokról lemaradunk egészen addig, amíg később meg nem vizsgáljuk a videókat. Néhány csapat megúszik dolgokat, így elkerülhetetlenül azzal vádolnak bennünket, hogy következetlenek vagyunk. […] Elismerjük, hogy hibáztunk Graham Rahal pitkiállásakor Fontanában, de azt, ami a fúvókával történt, a versenyigazgatóság nem látta, noha a TV-s közvetítés pont elkapta. Ha láttuk volna, akkor megkapta volna a drive-throught. Amikor azonban elrendeltük a sárgát, már nem mehettünk vissza és változtathattuk a verseny utáni büntetésről szóló ítéletünket azonnali áthajtásosra. Miért nem láttuk ezt elsőre? Nekünk egy falnyi monitorunk van, de nincs hozzáférésünk valamennyi kamera képéhez. […] A tervünk az volt, hogy a jövőben egy külön ennek szentelt kamerahálózatot telepítünk, de végül nem volt meg hozzá a kellő erőforrás.”

A komplett paddock felháborodását fejezte ki az események miatt, a Walker nimbuszán történt legnagyobb csorbát azonban mégsem ez, hanem az aero kitek körüli hacacáré – késői szállítás, alkatrészhiány, költségek, a szezonnyitón repkedő elemek, amelyek miatt egy rajongó súlyosan megsérült, nem beszélve a Honda kínjairól – ejtette, ami végül az Indianapolis 500 előtt előszeretettel repkedő Chevrolet-k ügyében csúcsosodott ki.

Mint emlékszünk, a legendás versenyt megelőző edzésnapok során az amerikai gyártó szám szerint három autója is felszállást hajtott végre a 2.5 mérföldes oválon, amelyek miatt komoly aggodalmak ütötték fel a fejüket a Chevy superspeedway aero kitjei körül. A végső kaput Ed Carpenter repülése tette be a kvalifikációt megelőző bemelegítés során, az IndyCarnak pedig lépnie kellett valamit, ami csak azért volt necces, mivel senkinek, fogalma sem volt arról, hogy mi okozta a baleseteket. A széria végül egy gyors szabálymódosítást eszközölt a biztonság nevében, amitől a Honda egyáltalán nem volt elájulva, olyannyira nem, hogy még az Indy 500 bojkottjával is fenyegetőztek. Szerencsére erre nem került sor, az IndyCar és a japánok kapcsolatát azonban megsínylették a történtek, ami az egyik oka annak, hogy még mindig nem történt meg a szerződéshosszabbítás a felek részéről. A helyzet még annak ellenére is sokáig pattanásig feszült volt, hogy Walker elmondása szerint a később hozzájuk került adatokból kiderült, ha a Honda autói hasonló elfordulási szöget értek volna el, akkor ugyanúgy felemelkedtek volna, mint amerikai ellenfeleiké. Tehát amit a versenyigazgatóság tett, az teljesen jogos volt.

A pletykák szerint a széria mindent, szó szerint mindent megtesz azért, hogy kiengesztelje a Hondát és rávegye őket arra, hogy aláírják a folytatásra szóló kontraktust, amelyre a cég hajlik is, de állítólag csak 2017-ig kívánnak egyelőre maradni, vagyis, pontosítva, a 100. Indianapolis 500-on ott akarnak lenni.

Walker helyzetét pedig csak tovább nehezítette Fontana, amelynek során – a Rahal-eset mellett – a szoros versenyzés miatt is össztűz alá került. Az aero kitekre vonatkozó szabály miatt a leginkább egykori munkaadója, a Team Penske támadta, noha a régi pack-versenyeket idéző futam létrejöttében nagyban szerepet játszottak a hőmérsékleti viszonyok, amelyekért aztán tényleg nem lehet Walkert felelősségre vonni. A gárda pilótái – közülük is Will Power és Juan Pablo Montoya – ráadásul úgy vélték, a versenyirányítás nem fordít elég figyelmet a futam után megfogalmazott aggályaikra.

“Erről őt kell megkérdezni, de én azt hiszem, úgy érezte, néhány dolog a versenyzés és a technikai oldal terén nem az ő tervei szerint alakultak” – kommentálta Miles. “Derrick az a fajta ember, aki ezekért a dolgokért személyes felelősséget akar vállalni.”

Vannak, akik azt állítják, Walker egyszerűen besokallt, nem bírta azt a nyomást, ami az utóbbi időben ránehezedett, mások szerint viszont egyszerűen nem volt választása. Próbált a csapatok segítségére lenni, ugyanakkor nem kívánt olyan mértékben behódolni egyes tulajdonosok óhajainak, mint azok elvárták volna. Köztudott, hogy az IndyCaron belüli gárdák – legyenek bármekkora ellenfelek a pályán – igazán szűk körbe képesek záródni, ha üzleti szempontból úgy hozza a helyzet. Erről a legtöbbet Mark Miles elődje, Randy Bernard tudna mesélni, akit pontosan a behódolni nem akarásának köszönhetően távolítottak el 2012 őszén a vezérigazgatói posztról. Bernard egyébként nem is olyan rég egy rádióinterjúban úgy nyilatkozott, továbbra is követi az IndyCart, ha teheti minden futamot megnéz, de soha, semmi pénzért nem vállalna munkát ismét ebben a közegben.

Walkernek többek között komoly szerepe volt a Grand Prix of Indianapolis 2014-es debütálásában, ahogyan a jövőre bemutatkozó bostoni futam kivitelezésének oroszlánrésze is rá hárult.

Emellett, az, hogy Road Americára 99.9%-ra vehetően (a 0.1% csak azért maradt, mert még nincs hivatalosan bejelentve) visszatér jövőre az IndyCar, szintén főként neki köszönhető.

Walker a 2015-ös szezon maradék három versenyén még marad pozíciójában..

Arra a kérdésre, hogy visszatérne-e csapattulajdonosi minőségben az IndyCar körforgásába, Walker így válaszolt:

Ha találok szponzorokat, akkor egy szempillantás alatt ott lennék. Még mindig megvan a műhelyem és akad pár jó ember, akik nekem dolgoznak. Természetesen, ha visszatérnék, akkor én is nyafognék a versenyirányítás és az aero kitek miatt.”

 

 

kép: IndyCar



Ez a weboldal a jobb felhasználói élmény érdekében cookie-kat használ.
Elfogadom
Elutasítom
Privacy Policy