Joggal perelnek a versenypályák mellett megsérült nézők?

Joggal perelnek a versenypályák mellett megsérült nézők?

Mennyit érnek a jegyek hátoldalán feltüntetett apróbetűs, az esetleges balesetek következményeit teljes mértékben a tulajdonosra hárító sorok?

A NASCAR daytonai Coke Zero 400-ának utolsó körében történt balesetet követően két néző – anya és fia – már egészen biztosan jogi lépéseket fontolgat.

Az információt első kézből, az érintettek által felfogadott Morgan & Morgan ügyvédi iroda vezetője, Matt Morgan erősítette meg a sajtónak. A szakember szerint ügyfelei a Daytona International Speedway azon részén, három sorral feljebb foglaltak helyet ahol Austin Dillon autója nagy erővel a nézőket a pályától elválasztó kerítésnek csapódott.

Az 52 éves Cindy Meyers élete első NASCAR futamán vett részt személyesen, a jegyet pedig ajándékba kapta fiától, hogy élőben láthassa kedvencét, az idény végén visszavonuló Jeff Gordont versenyezni Daytonában. A nő garantáltan örökre szóló élményekkel gazdagodott, csak éppen nem úgy, ahogyan elképzelte. A Dillon-baleset következtében több törmelékdarab is eltalálta, többek között a hátán, a nyakán és a karján. Meyers 32 éves fia hasonló sérüléseket szenvedett, továbbá megégett az arcán, egy fémdarab fúródott a nyelvébe és még napokkal a történtek után is komoly fejfájással küzd.
Ennek ellenére nem követelnek nagyobb összeget, csak – mivel egyiküknek sincs biztosítása – az orvosi számláik fedezését kérik.

A múlt vasárnapi baleset következtében szétszóródó, javarészt fém törmelékek összesen tizenhárom embert sebesítettek meg könnyebben, de a pálya hivatalos tájékoztatása szerint ebből csak öten vettek igénybe orvosi ellátást.

Morgan cége kifejezetten a személyi sérülésekkel járó balesetekre specializálódott, de a versenypályákon történt incidenseket illetően is komoly tapasztalattal bírnak.

A NASCAR Nationwide (idéntől Xfinity) Series 2013-as februári, szintén Daytonában történt horrorbaleset során Kyle Larson autója végezte a kerítésen, aminek következtében több, mint harminc nézőt találtak el a szerteszét repülő törmelékek. Végül szám szerint tizenhárman kívánták jogi útra terelni a dolgot, Morganék szolgálatai révén azonban minden esetben peren kívüli megegyezéssel zárult. 

Ez a két eset egyáltalán nem számít egyedinek, hiszen számos alkalommal született már, a versenypályák mellett sérülést szenvedett nézőknek kedvező ítélet, vagy megállapodás. Ezzel kapcsolatban rögtön adja magát a kérdés, hogy mégis, milyen jogon folyamodnak kártérítésért a rajongók, mikor a jegyek hátoldalán valamennyi esetben feltüntetésre kerül, hogy annak megvásárlásával elfogadják a sportesemény során fennálló rizikófaktorokat.

A daytonai pályán megrendezésre kerülő rendezvényekre szóló jegyeken az alábbi felirat adja mindezt a tulajdonosa tudtára:

„A jegyet kézben tartó személy kifejezetten elfogadja az esemény során bekövetkező, valamennyi incidens kockázatát, valamint egyetért azzal, hogy minden résztvevő, felügyelő testület, a Daytona International Speedway alkalmazottai, tisztviselői és vezetőségi tagjai, az ezekkel kapcsolatban álló partnerek és leányvállalatok mentesülnek bárminemű követelések alól, beleértve a gondatlanság vádját is.”

 

A Mississippiben működő Massey Higginbotham Vise & Phillips iroda társtulajdonosa, Mike Massey szerint azonban jogi értelemben véve ez a megfogalmazás meglehetősen homályos és gyenge lábakon áll.

„A bíróságot normál esetben sokkal inkább lenyűgözi egy olyan felelősségvállalás alóli mentességről szóló nyilatkozat, amely szemtől-szemben, önként, minden szükséges információ birtokában köttetett, mintsem egy olyan, amelyet egy rajongónál lévő belépőjegyen találtak. A felelősségvállalás alóli mentesség lényegében a szerződések egy formáját képezi, és mint ilyen, mindkét félnek tisztán értenie kell, hogy mit tartalmaz. Vajon a daytonai jegyvásárlók teljes egészében realizálják, hogy mi az, amit ezzel a tettükkel vállalnak, mi az, ami történhet velük a lelátókon? A felperesek azzal fognak érvelni, hogy abban a tudatban ültek le a helyükre, hogy a kerítés megvédi őket a repülő törmelékektől. Továbbá állítani fogják, hogy a jegyek hátulján lévő leírás a legjobb esetben is kétértelmű és homályos számukra.”

Massey szerint ebben az esetben a gondatlanság az adott eseményt tető alá hozó szervezet kötelezettségeinek ellátására vonatkozó aggodalmakon alapul.

„Mik az ésszerű elvárások a biztonságra vonatkozóan? Mit tudna egy ésszerűen gondolkodó ember tenni, hogy a hozzá tartozó terület – esetünkben a versenypálya – kellőképpen, ha nem is tökéletesen biztonságos legyen? […] A bíróságok mérlegelik, hogy milyen fokú kockázatot vállalt a károsult fél [a sérült nézők], különösen veszélyes tevékenységek esetén. Vállalhat-e például kiskorú kockázatot? Ha igen, hány éves kortól? Ezek a problémák tehát nagyon összetettek lehetnek és megszámlálhatatlan kérdést vethetnek fel.”

A felelősség alóli mentességről szóló nyilatkozatokat szinte minden államban másként kezelik; van, ahol a közösséget érintő ügyekben nem lehet rá hivatkozni, míg máshol, mint például Kaliforniában a súlyos gondatlanságot feltételező cselekmények esetében veszíti teljes mértékben jelentőségét, enyhébb mértékű gondatlanság esetén viszont már figyelembe vehető. 

„Egy eseményre szóló jegy egyben szerződésnek is tekinthető” – erősítette meg az SI.com-nak Paul Huck, a Miami Egyetem jogi karának adjunktusa. „Az ilyen jellegű szerződésekre a legtöbbször csak felületesen tekintünk és gyakran nem is foglalkozunk azzal, hogy annak megkötésével, ami jegyvásárlás esetén a kifizetés pillanatában létrejön, esetleg korlátozzuk, vagy akár fel is adjuk bizonyos jogainkat.”

Huck azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy egy szerződés minden esetben kétoldalú, azaz még az olyan figyelmeztetések ellenére, mint ami a daytonai jegyek hátoldalán olvasható, sem lehet a felelősséget minden esetben, száz százalékosan csak az egyik félre hárítani.

Erre apellál Matt Morgan is, aki úgy látja, a jegyeken olvasható sorokat csak akkor lehet érvényesíteni, ha az adott esemény szervezői, valamint a sportág illetékesei részéről nem merülnek fel olyan tényezők, mint például a nézők tudtukon kívüli, súlyos veszélyeztetése.

„Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy ha kimegyünk egy versenyre, akkor azzal egy bizonyos mértékű kockázatnak tesszük ki magunkat. Ugyanakkor az emberek egyáltalán nem számítanak olyan dolgokra, mint például egy versenyautó, vagy annak részeinek becsapódása a nézők közé. Végülis, ezért vannak a kerítések. Ha ilyen mégis bekövetkezik, akkor viszont minden részletre kiterjedően meg kell vizsgálni, hogy a kerítés gyártója, valamint további, ehhez köthető személyek megfelelő munkát végeztek-e.”

Egyetért ezzel a több, mint harminc éve New Yorkban praktizáló, baleseti kártérítési perekre szakosodott Donnalynn Darling is, aki szerint a sporteseményekre jegyet váltó nézők elfogadják az ott felmerülő kockázatokat, ugyanakkor a szervezők sem rázhatják le magukról a felelősséget néhány mondattal, ha bizonyíthatóvá válik, hogy nem tettek meg minden tőlük telhetőt a közönség biztonságáért.

Remek példa erre az IndyCar idei szezonnyitóján történt baleset, amelynek során egy autóról lerepülő alkatrészdarab életveszélyesen megsebesített egy rajongót. A – mint később kiderült, várandós – nőt a lelátók mögött, az ideiglenes pályától tisztes távolságra lévő, kimondottan a nézők gyalogos közlekedésére kialakított területen találta el a fején egy, a Bryan Herta Autosportos Gabby Chaves Dallara-Hondájáról származó elem.

Brigitte Hoffstetter szerencsére túlélte az incidenst és minden esélye megvan arra, hogy maradandó károsodások nélkül felépüljön, a történtek miatt azonban bíróság elé kívánja citálni nem csak St. Petersburg városát, de magát az IndyCart, a verseny promóteri tisztségét ellátó Green Savoree-t, valamint a kerítést biztosító Smith Industriest is.

Ahogyan ebben a posztban már szó esett róla, a nő jogászai szerint az GP of St. Pete nem a kellő körültekintéssel, az elvárt biztonsági követelmények betartásával került lebonyolításra, miután nem fordítottak elég figyelmet arra, hogy megvédjék a helyszínen lévő embereket az olyan veszélyes szituációktól, mint amilyet a levegőben repülő törmelékek is jelentenek.

„Ilyen esetekben gondosan ki kell vizsgálni, hogy a sportesemény illetékesei mindent megtettek-e annak érdekében, hogy a kockázati tényezőket a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsék” – mondta Darling még a 2013-as, daytonai baleset után a FOX-nak. „Ha bebizonyosodik, hogy nem így volt, akkor bármi is legyen a jegy hátoldalára írva, rögtön támadhatóvá válik a bíróság előtt. Bármilyen szervezetről is legyen szó, csak akkor kötelezhetik felelősségvállalásra a nézőket, ha ők maguk is teljesítették a kötelességeiket.”

Darling szerint ha például kiderülne, hogy a sérülést okozott törmelékek nem csak az érintett autóból, hanem a roncsolódott kerítésből is származtak, akkor nagy valószínűséggel valamennyi bíróság a felperesnek kedvező döntést hozna. Ugyanez vonatkozik arra is, ha a szóban forgó elemek a kerítés felett repülnek át.

„Nem mondhatják azt, hogy ‘mi felállítottuk a kerítést, innentől téma lezárva’. Annak ugyanis funkcionálnia is kell. Ha a közönségre vonatkozó biztonsági feltételeket nem tudták teljesíteni mulasztás, vagy gondatlanság miatt, akkor az azért illetékeseknek kell felelniük, nem pedig a nézőknek.”

A Coke Zero 400-on történtek nagy valószínűséggel ezúttal sem fognak eljutni a bíróságig, inkább újra peren kívüli megegyezés várható. A NASCAR mindenesetre bejelentette, hogy átfogó vizsgálatot kezdeményeznek annak érdekében, hogy a jövőben még nagyobb biztonsági körülményeket teremthessenek a pályákon szurkoló nézőknek, valamint a versenyzőknek egyaránt.

 

 

kép: NASCAR