A NASCAR világát sokkolta a daytonai horrorbaleset -

Ha az elmúlt napot nem egy kőszikla alatt töltötted, akkor minden bizonnyal már legalább százszor belefutottál a NASCAR daytonai futamán történt horrorisztikus baleset képsoraiba.

A NASCAR Sprint Cup idei naptárának második, daytonai fordulója az esőzések miatt több órás csúszással, késő éjszaka kapta meg a zöld zászlót. Az ennek megfelelően hajnali fél háromkor leintett Coke Zero 400 végül Dale Earnhardt Jr. győzelmét hozta, a kiemelt médiafigyelmet azonban nem a széria legnépszerűbb pilótájának sikere irányította a versenyre.

Az utolsó kör végén a Richard Childress Racing pilótája, Austin Dillon hátborzongató baleset részesévé vált, aminek következtében a fiatal amerikai 3-as számú Chevy-je 320 km/h feletti tempó mellett a levegőbe emelkedett és teljes erővel a pályát a nézőtértől elválasztó kerítésnek csapódott. A jelenetsor láttán sokan már a legrosszabbat prognosztizálták, szerencsére azonban Dillon őrangyalainak speciális kommandója (mert ehhez az fix, hogy egy elit egységre volt szükség) kiválóan végezte a dolgát és a 25 éves versenyző karcolásokkal megúszta a balesetet.

A kerítésen átrepülő törmelékdarabok összesen tizenhárom nézőt találtak el, de ebből csak öten vettek igénybe egészségügyi ellátást. A Daytona International Speedway elnöke, Joie Chitwood III sajtóközleménye szerint négy embert a pálya orvosi központjában vizsgáltak ki, egy rajongót pedig a közeli kórházba szállítottak, de néhány órával később őt is elbocsátották.

„Nem igazán tartom ezt elfogadhatónak” – nyilatkozta Dillon az eset után. „Valamit ki kell találnunk, hogy ne ismétlődhessen meg. A sebesség nagyon magas, szerintem alacsonyabb tempó mellett is tudunk jó versenyt produkálni. Ezen kell dolgoznunk, majd rájönni, hogy miként tartsuk az autókat a talajon. Keményen küzdünk egymás ellen a pályán, hogy jó versenyt nyújtsunk. Remélem a rajongók értékelik ezt, mi, versenyzők viszont már annyira nem. Ugyanakkor ez a munkánk. Önként vállaljuk minden egyes héten.”

A baleset során a 3-as Chevy motorja teljes egészében kiszakadt az autóból.

A versenyzőket egységesen megdöbbentette az eset, arról azonban már megoszlottak a vélemények hogy elkerülhető lett volna-e.

„A NASCAR megkapta azt, ami akart, és ez lett a vége” – fakadt ki Dillon csapattársa, a veterán Ryan Newman. „Levegőbe emelkedő autók, veszélyesen vezető pilóták, a régi nóta. [A NASCAR] egyszerűen csak nem hallgat meg bennünket.”

Newman szavai ismerősen csenghetnek, hiszen néhányan – az élen Tony Kanaan-nel és Will Powerrel – hajszál pontosan ugyanezt a véleményt fogalmazták meg az IndyCar fontanai, rendkívül szoros versenyzést produkált futama után. Ez egyébként újra (vagy még mindig?) fellendítette a vitát, miszerint a MAVTV 500 valóban pack verseny volt-e, avagy sem.

Az IndyCarral túlságosan is kemény hangnemet megütött versenyzők és csapattagok miatt a széria a minap bejelentette, hogy nem tűrik meg tovább a sportág rossz fényben feltüntetését, így aki legközelebb meggondolatlan kijelentéseket tesz, annak következményekkel kell számolnia. Legalábbis elvileg, ezt tegyük hozzá.

Last night coming to the checkered was a PACK in the #NASCAR race. What you witnessed in #IndyCar last week was NOT a pack. Big difference.

— Ross Bynum (@therossbynum) July 6, 2015

Happy that @austindillon3 is ok but worried about Will Power after watching all that pack racing and crash #IndyCar https://t.co/zFPebwQn3G

— Chip Lake (@LakeChip) July 6, 2015

Visszatérve Newmanre, a 37 éves pilóta abbéli meggyőződését is kifejezésre juttatta, nem hiszi, hogy a Dillon-baleset bárminemű változtatásokat von majd maga után biztonság terén a Daytonához hasonló pályákon. A 2014-es Cup szezon második helyezettje példaként a hétszeres bajnok Dale Earnhardt Sr. tragikus végkimenetelű balesetét hozta fel, amely a 2001-es Daytona 500-on, szintén az utolsó körben történt.

Érdekesség, hogy a tavalyi idény előtt az okozta a legnagyobb felháborodást a NASCAR rajongók körében, hogy Dillon autója megkapta Earnhardt ikonikussá vált 3-as számát.

„Volt egy esemény 2001-ben, azóta pedig még jó pár történt. Nem fordítanak figyelmet a biztonságra. Ilyen egyszerű.”

Minden bizonnyal Newman felfokozott idegállapota volt az oka annak, hogy elfelejtette, Earnhardt tragédiája óta számít például kötelezőnek a HANS, valamint a teljes arcot elfedő sisak viselése. Emellett a NASCAR számos, az autókat érintő módosításokat eszközölt a szénszálas, megerősített ülésektől kezdve a speciális, energiaelnyelő anyaggal bélelt cockpiten át az addigi ötpontos helyett hatpontos biztonsági övek használatáig. A sort pedig még lehetne folytatni.

Ami pedig a pályákat illeti, Earnhardt balesetének idején még a manapság valamennyi, magasan kvalifikált szériák által látogatott oválon elterjedt SAFER fal sem volt használatban (az ütközések energiáját elnyelni hivatott védőfal csak egy évvel később, 2002-ben debütált az Indianapolis Motor Speedway-en).

„Őrület volt, de ez a versenyzés része” – mondta Dillon. „Mindenki olyan keményen nyomja, ahogyan csak tudja, még egy ilyen szűk pack-ben is. A 24-esre (Jeff Gordon – Hendrick Motorsports) tapadtam, a mögöttem lévők pedig rám. Ezeken a speedway futamokon csak imádkozol és reménykedsz, hogy túl leszel rajta.”

A Misissippiből érkezett Dylan Whitlock, akinek jegye közvetlenül a baleset helyszíne mellé szólt, így emlékezett vissza a USA Today-nek:

„Annyira gyorsan történt minden, hogy mozdulni sem tudtam. Egész testemben remegtem.”

Whitlock hozzátette, minden ember körülötte le volt sokkolva a látottaktól.

„Ez volt a legnagyobb csend, amit valaha hallottam akkor, ha Junior [Dale Earnhardt Jr.] győzött.”

Dillon mihelyst kijutott autója roncsaiból, igyekezett megnyugtatni a rajongókat és az első dolga az volt, hogy integessen a lelátók felé.

„Amikor öldet értem és a tetőn csúsztam, azt hittem most már vége az egész balesetnek. Arra gondoltam, oké, megcsináltuk. Aztán hirtelen egy hatalmas ütést éreztem, azt hiszem a 2-es autó [Brad Keselowski – Team Penske] szaladt belém. Éppen csak megálltam a pályán, amikor mindenfelé már csak a biztonsági csapat tagjait láttam. Ez megnyugtatott. Nagyon gyorsan kiszedtek az autóból, utána pedig már csak tudatni akartam a rajongókkal, hogy teljesen jól vagyok.”

Galéria

A versenyt megnyerő Earnhardt Jr.-t is sokkolták az események.

„Pokolian megrémültem. Az egészet láttam a visszapillantó tükromben, rettenetes volt végignézni. Az autó a pálya legfelső vonaláig felment, majd egyenesen a kerítésbe csalódott… Jobban örülök annak, hogy mindenki rendben van, mint a győzelmemnek.”

A hatszoros Cup bajnok Jimmie Johnson egy pillanatra sem tagadta, hogy a legrosszabbra gondolt a baleset után.

„Meg vagyok döbbenve, hogy Austin Dillon egyáltalán életben van azok után, ami történt. Borzalmas pillanat volt.”

Az elmúlt két év során két hasonlóan hajmeresztő incidens történt Daytonában.

A NASCAR nemzeti szériának másodosztályaként számon tartott Nationwide [idéntől Xfinity] Series 2013-as, februári futamán Kyle Larson végezte a kerítésen. Az amerikai sértetlenül megúszta a repülést, a törmelékdarabok azonban számos nézőt megsebesítettek. Két évvel később Kyle Busch ütközött frontálisan a pálya belső, betonfalával, ráadásul pontosan ott, ahol nem volt SAFER fal. A 30 éves versenyző kettős lábtörést szenvedett, de még így is szerencsésnek mondhatja magát, olyannyira, hogy alig három hónappal később, a május végi Coca-Cola 600-on már el is rajtolhatott.

„Őrült verseny volt a rajttól fogva” – mondta az idén év végén visszavonuló négyszeres bajnok Jeff Gordon. „Olyan volt, mint egy videójáték azt leszámítva, hogy ez a való élet. Szeretem Daytonát, ez a hely mindig különleges volt számomra. Azután viszont, hogy keresztülmentem ezen, örülök, hogy már csak egyetlen versenyem maradt hátra ilyen típusú pályán.”

Felröppentek olyan vélemények, hogy a hasonló, nagy sebességű pályákon el kellene törölni a green-white-checker (ha a verseny végén történik valamilyen, sárga jelzést előidéző incidens, akkor a zöld zászló alatti befejezés garantálása miatt extra két kört kap a mezőny – így történt most is) szabályt.

„Olyan biztonságossá akarjuk tenni a sportot, amennyire csak lehetséges, de a kritikus következménnyel járó hibák megtörténhetnek bármikor, akár az első körben is” – mondta a Joe Gibbs Racingnek vezető Denny Hamlin. „Ez a nagy sebesség, az autók és az aero csomag velejárója. Én, személy szerint elégedett vagyok a csomaggal. Megfelelő sebességgel versenyzünk. Fel akarunk repülni levegőbe? Nem, de ez olyan, ami néha megtörténik. Egy bizonyos fokig a veszély a sportunk részét képezi. Nem akarunk autókat látni a levegőben, de amikor 320 kmh felett haladsz át a vonalon, az autó megforog és azonnal az orránál éri egy ütés, akkor az fel fog emelkedni. Nem számít, hogy 280-nal, vagy 320-szal mész, meg fog történni. Ez hozzátartozik ahhoz, ha nagyon szorosan versenyzünk.”

Hamlin úgy véli, inkább a szurkolókat kell megvédeni. A 34 éves versenyző szerint vannak a pályának olyan részei, ahol gyakrabban fordulnak elő balesetek, ezért a lelátók alsó részeire nem lenne szabad embereket engedni (bár itt halkan megjegyeznénk, hogy Larson 2013-as baleseténél a magasabban lévő sorokban ülő nézők között is több sérült akadt).

„Ez a terület pontosan a rajt-célvonalnál van, ahol a rajongók a leginkább ülni szeretnek, hogy lássák, amint a kedvencük megnyeri a versenyt. Nehéz egyensúlyt találni… a kerítés tartja az autókat a pályán belül. Nem tudom, hogy mit lehetne igazán csinálni. Az iesztő balesetek megtörténnek. Az egyetlen dolog, amit őrült, nagyvolumenű változtatások nélkül tenni lehet, hogy egyszerűen ne adják el az alacsonyan lévő helyeket.”

képek: NBC