Az IndyCar ezúttal kicselezte az időjárást

Sietős tempóban vette kezdetét a Honda Indy Grand Prix of Alabama kvalifikációja.

 

A radarképek szerint vészesen közeledtek a viharfelhők a versenyhétvégének otthont adó Barber Motorsports Park felé, és mivel az IndyCar semmiképpen nem szerette volna, ha a két héttel korábban történtek megismétlődtek volna – a louisianai időmérőt az időjárás miatt törölték -, a kezdés időpontját öt perccel előbbre hozták, az egyes szegmensek közötti szünetre szánt időt pedig lerövidítették. Később az élet a széria tisztviselőit igazolta, hiszen a végletekig kicentizett program ellenére is le kellett csippenteni egy keveset az utolsó felvonásból a lecsapó villámok miatt, de legalább sikerült érdemben lebonyolítani az eseményt.

Ne szaladjunk azonban ennyire előre, jöjjenek az események a maguk sorrendjében.

A kvalifikáció a road/street pályákon általánosnak vett szabályok szerint zajlott le: a szabadedzések kombinált eredménye alapján a mezőnyt két részre osztották, az így kialakult csoportkörökből egyaránt a hat-hat legjobb idővel rendelkező versenyző jutott be a következő szegmensbe. Ez utóbbi top 12-ből szintén az első hat mehetett tovább a pole-ról dontő Fast 6-be.

Az első csoportkör máris egy nagy meglepetést hozott, miután a St. Petersburgi győztes, a pontversenyt vezető Juan Pablo Montoya csak a nyolcadik időt autózta, ami mondani sem kell, nem volt elegendő a továbbjutáshoz. A kolumbiai a kvalifikációt megelőző edzéseken végig küszködött járművével és csak abban reménykedik, hogy a versenybeállításokkal már nem lesz probléma.

Roger Penske-t azonban némiképp vigasztalhatta, hogy az ebbe a szegmensbe beosztott további két embere, Simon Pagenaud és Helio Castroneves viszont gond nélkül megugrotta a lécet, méghozzá az első-második pozíciókban. Maradéktalanul boldog lehetett azonban a CFH Racing tulajdonos-triója, azaz Ed Carpenter, Sarah Fisher és Wink Hartman, miután mindkét autójuk – Josef Newgardennel és Luca Filippivel a volán mögött- kivívta a folytatás jogát. A legjobb tizenkettőbe továbbá bejutott az RLL Racing egy szem pilótája, Graham Rahal, valamint a Chip Ganassi Racing újonca, Sage Karam is.

Ennyi volt viszont a kvalifikáció az Andretti Autosport ezen csoportkörben szereplő egyetlen versenyzőjének, Marco Andrettinek, ahogyan a Bryan Herta Autosport 98-as Dallara-Hondáját vezető Gabby Chaves, az AJ Foyt Racinges Jack Hawksworth, valamint a Dale Coyne Racing friss igazolása, a volt F1-es tesztpilóta Rodolfo Gonzalez is búcsúzni kényszerült, utóbbi ráadásul csúnyán alulmaradva, hiszen 1.4 másodperccel futott rosszabbat Pagenaud győztes idejétől, mi több, még az utolsó előttiként zárt Hawksworth-nél is fél másodperccel lassabbnak bizonyult.

A 28 éves venezuelainak azonban elég ránéznie a csapattársa második csoportkörben elért eredményére ahhoz, hogy máris jobban érezze magát. Francesco Dracone ugyanis továbbra sem váltja meg a világot, és az utolsó előttiként végzett Carlos Munozhoz képest 1.76 másodperccel lassabb időt produkált, míg az élen zárt Scott Dixontól 3.1727-tel maradt el. Az olasznak elméletileg ez az utolsó futama, hiszen csak négy fordulóra szerződött a Dale Coyne Racinghez, a hangsúly azonban az “elméletileg” szócskán van, mivel bármikor lobogtathatja a folytatáshoz szükséges csekkfüzetet. Mindenesetre sokat elmond a szériában való létjogosultságáról az, hogy a legjobb körének tempója is közel 4 mph-val (6.5 kmh) maradt el a teljes mezőny átlagától.

barb10.jpeg

A Honda szlogenje most a “ronda és finom” tükörképe lehetne: “szép és sz*r”

        

Na, de térjünk vissza a második csoportkörre.

Ahogyan az már a fentiekből kiderült, az előzetes edzéseken brillírozó Dixon futotta a legjobb időt a Chip Ganassi Racing 9-es gépével, a Team Penske bajnoka, Will Power, valamint a KVSH Racinges Sebastien Bourdais előtt. Ganassiék kvalifikációja jól indult, hiszen megugrotta a lécet Charlie Kimball és Tony Kanaan is, így a gárda mind a négy pilótája ott lehetett a következő felvonásban.

Egyik szeme sírhatott, a másik pedig nevethetett a Schmidt Peterson Motorsportsnak, hiszen a louisianai győztes James Hinchcliffe az ötödik helyével kivívta magának a folytatás jogát, James Jakes legjobb köre azonban csak a hetedik helyre volt elég, így számára véget ért az időmérő. Nem kellett azonban egyedül búslakodnia a britnek, hiszen rajta kívül még számos, hondás kollégája, azaz Ryan Hunter-Reay (Andretti Autosport), Takuma Sato (AJ Foyt Racing), a már említett Carlos Munoz (Andretti Autosport) és Francesco Dracone (DCR), valamint egyetlen Chevy-sként a KV Racinges Stefano Coletti is erre a sorsra jutott.

Ha már a Hondánál tartunk, a japánok szereplése kezd egyre kínosabb lenni. A kvalifikáció második fordulójába tíz Chevrolet és csak két Honda motort, valamint aero kiteket használó autó jutott be és mondani sem kell, hogy egyikük sem élte már túl ezt a kört.

A pole pozíció sorsát eldöntő Fast 6-be simán továbbhámozta magát a talpon lévő három Penske munkás Power-Pagenaud-Castroneves sorrendben. Ganassiék Kimball képében újabb veszteséget könyvelhettek el, Kanaan és Dixon rajtelsőségről szóló reményei azonban negyedik-ötödik helyeiknek köszönhetően tovább élhettek. A CFH Racinget tekintve Luca Filippi elvérzett ugyan, Josef Newgarden viszont a hatodik továbbjutóként vígan készülődhetett a kvalifikáció utolsó felvonására.

Ahogyan arról már szó esett, a Honda maradék két autója közül egyik sem tudta végrehajtani a Fast 6 nevű bravúrt, miután Graham Rahal a nyolcadik, James Hinchcliffe pedig csak a tizedik helyekig tudtak felkapaszkodni. A már említetteken kívül véget ért még a szombati nap Sebastien Bourdais és Sage Karam számára is.

Hamarosan kiderült, hogy a Team Penske kvalifikációs sikertsztorija Alabamában sem szakad meg, hiszen a szezon eddigi négy fordulójából negyedszer bérelték ki az első sort, míg zsinórban immár a hetedik alkalommal rajtolhat ezen csapat versenyzője az élről.

A térségben észlelt villámlások miatt 1 perc 40 másodperccel lerövidített szakasz végén a pole pozíció – akárcsak egy héttel korábban Long Beach-en – most is Helio Castroneves kezében landolt, aki rögtön első körében bebetonozta magát a tabella élére. Ezzel a brazil klasszis a 43. IndyCar rajtelsőségét – ezzel együtt pedig plusz egy bónuszpontot – könyvelhetett el, ami több, mint respektálandó s, még akkor is, ha a múlt szombattal ellentétben most nem sikerült pályacsúcsot döntenie.

“Ez mind a csapat erőfeszítéseiről szól” – nyilatkozta a 39 éves versenyző, aki ezzel két pontosra csökkentette hátrányát Montoyával szemben a bajnoki pontversenyben. “Amikor egy ilyen szoros mezőnyről van szó akkor minden a részletekre hegyeződik ki. Mindig fontos, hogy pontokat gyűjtsünk.”

Castroneves mellől a Long Beach-en minden poklot megjárt Power indulhat. Az ausztrál pilóta alig egy héttel ezelőtt még a pocsék rajthelye miatt ostorozta magát, amit teljes mértékben magára vállalt, miután gyors körén elkövetett hibája miatt levette a lábát a gázról és inkább újabb kísérletet próbált tenni. Terveit azonban keresztülhúzta az amerikai életstílussal többé-kevésbé elégedett Stefano Coletti falazása miatt életbe lépett piros zászló, így végül csak a 18. helyről indulhatott.

Power ezúttal semmit sem bízott a véletlenre; már a legjobb tizenkettő között megfutotta a kvalifikáció legjobb idejét (1:06:8050), majd a Fast 6 során második gyors körével (1:07:3833) az első sorból való indulás jogát is kivívta. Na, nem mintha ez lett volna a 34 éves, háromszoros barberi pole-os ausztrál végső célja, de a Long Beach-en történteknél mindenképpen jobb a leányzó fekvése.

A második sorból Pagenaud, valamint a barberi pályacsúcsot tartó Dixon (1:06:7750, 2013 – kvalifikáció/1.kör) indulhat, míg a harmadik sort a Newgarden – Kanaan páros alkotja.

Ahogyan arra már fentebb egy pillanatra kitértünk, a Honda továbbra is borzasztóan teljesít. A hírek szerint a japánok már egy ideje pánik üzemmódban vannak, a helyzetükön pedig az sem segít, hogy mostanra az ő autóikkal köröző versenyzők is egyre kritikusabb hangnemet ütnek meg. A barberi kvalifikáció pedig nem sok jóval kecsegtet a továbbiakra nézve sem, tekintve, hogy a legjobb tízbe két, míg a top 15-be csak négy gépük tudott bejutni az összesen tizenegyből. A legnagyobb veszteségük kétségkívül a kétszeres alabamai győztes Ryan Hunter-Reay volt, aki csak a 18. pozícióból indulhat. Az amerikai a gyors körén beragadt Dracone mögé, azonban a kvalifikációt követően elmondta, hogy az autó alacsony sebessége miatt nagy valószínűséggel még akkor is csak a tizedik rajthely lett volna számára a reális maximum, ha semmilyen akadály sem hátráltatja.

Nem csoda, hogy egyre többen suttognak arról, hogy a Honda drasztikus lépéseket fontolgat szervezeti szinten – azért ne gondoljon senki a legrosszabbra -, pláne, ha az oválokra szánt csomagjuk sem váltja be a hozzájuk fűzött reményeket.

Az IndyCar alabamai versenye magyar idő szerint 21:35-kor veszi kezdetét.

  

barb8.jpeg

 

 képek: IndyCar

 

 

Ez a weboldal a jobb felhasználói élmény érdekében cookie-kat használ.
Elfogadom
Elutasítom
Privacy Policy