Pagenaud-é az első tesztnap a NOLA-n

Első nekifutásra jól vizsgázott a louisianai aszfaltcsík.

Az IndyCar idei versenynaptárában friss belépőnek számító, frissen felújított, 2.6 mérföld hosszúságú NOLA Motorsports Parkban még az új aero kitek nélkül kezdődött meg a munka hat csapat összesen tizennégy pilótájának részvételével.

A teszteredményekből soha nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, ez pedig fokozottan igaz volt a kétnapos teszt keddi felvonására, annyit mégis érdemes már az elején megemlíteni, hogy a körülmények ellenére – mindenki számára vadonatúj létesítmény, csapatonként különböző tesztprogram – a nap végén kevesebb, mint másfél másodperc volt csak a különbség a legjobb és a leggyengébb köridő között.

A tabella élén a nem hivatalos eredménylista szerint 1:18:9-cel a Team Penske legújabb szerzeménye, Simon Pagenaud zárt, akinek első látásra elnyerte tetszését a pálya.

„A pálya igazán klassz, nagyon szórakoztató, engem a Grand Prix of Indy-re emlékeztet” – lelkendezett a francia. „Gyors és technikás kanyarok váltogatják egymást, ami egy nagyszerű kombináció. Az első egyenes kicsit hepehupás, de a többi rész sima és maga a létesítmény is nagyon jó. A rajongók számára is nagyszerű lesz, mivel laposan fekszik, így mindent látni lehet.”

A NOLA vonzerejét valóban az (is) adja, hogy a pálya a lelátókról – az oválokat idézően – tökéletesen, teljes terjedelmében belátható. Erre Pagenaud szavain túl az alábbi videó a legjobb bizonyíték, amely az eredménylista második helyét megszerző regnáló bajnok, Will Power egy körét mutatja be:

„Elképesztően jó pálya, mindenki imádta” – lelkendezett a Team Penske kolumbiai sztárja, Juan Pablo Montoya, aki végül a nap végén a negyedik pozícióban zárt.

Hasonlóan fel volt dobva a tapasztalatok alapján Montoya honfitársa, az Andretti Autosporttal második IndyCar szezonjára készülő Carlos Munoz is, aki ötödik helyével a gárda legmagasabban végzett pilótája volt.

„Az összes csapattársam le volt nyűgözve, hogy milyen gyors a pálya, szerintem nagyon jó show-t fogunk itt produkálni” – véli a 22 éves versenyző, aki hallhatóan lélekben már az itt megrendezésre kerülő, áprilisi futamhétvégében gondolkodik. „Nagyon sima felületű a pálya és van néhány kemény fékezőpont az egyenesek végén, ami nagyon jó előzés szempontjából.”

Munoz tavalyi csapattársa, az idén már a Schmidt-Peterson Motorsportsot szolgáló James Hinchcliffe a nyolcadikként fejezte be a napot, de ennek nem tulajdonít jelentőséget lévén – akárcsak a többieknek – nem a körrekord felállítása volt a cél.

„Nyilvánvalóan a legfontosabb szempontunk az volt, hogy tanuljuk a pályát és rájöjjünk, mechanikai értelemben mire van szükségünk ahhoz, hogy jók legyünk itt, mivel amikor visszajövünk, az aero már jelentősen különbözni fog a mostanitól. Még nagyon sok minden hátra van holnapra de a mai nappal jó irányt mutatott nekünk.”

A tizenkét, 2015-re már hivatalosan bejelentett versenyző mellett két szerződésben reménykedő pilóta is megcsillogtathatta képességeit a NOLA-n. Az SPM-nél már decemberben lehetőséget kapott, monacói Stefano Coletti ezúttal a KV Racing autóját vezethette, méghozzá nem is rosszul, hiszen a nap végén a hetedikként jegyezték.

A 2011-12-ben a Dale Coyne Racing, 2013-ban pedig a Rahal Letterman Lanigan Racingnél versenyzett James Jakes az utolsó pillanatban ülhetett be a Schmidt-Peterson Motorsports 7-es számú gépébe, 1:23-as legjobb köre pedig az utolsó, tizennegyedik pozícióra volt elegendő. Mentségére legyen szólva azonban, hogy munkáját műszaki hibák is hátráltatták.

A teszt a mai napon, azaz szerdán folytatódik.

 kép: IndyCar

RacedayAddams

“Versenyautót vezetni olyan, mint láncfűrésszel keringőzni” – Cale Yarborough