Simona az F1-ben tanultaktól reméli az előrelépést -

Ha az utóbbi napok sormintáját vesszük alapul, akkor a blogot akár át is lehetne nevezni „Simona racingre”, mivel rövid idő leforgása alatt ez a mostani már a harmadik poszt lesz, ami az IndyCar legutóbbi dezertőrével foglalkozik.

Mentségül szóljon, hogy a széria idei holtszezonja az elmúlt évek talán leglaposabbika, amit jól példáz, hogy még arra is felkaptuk a fejünket, hogy a legfrissebb pletykák szerint Daniel Abt után az olasz Davide Valsecchi lesz a következő, az F1-es játszmákban csalódott európai, aki hamarosan IndyCar autót tesztelhet. Olyannyira nincs hír tehát, hogy még ennek is örülünk, mert legalább úgy érezhetjük, még mindig létezik a széria. Mondhatni, morzsa az éhezőknek.

Térjünk azonban most vissza főhősnőnkhöz, aki az F1-es álmainak meghiúsulását, valamint menedzserével való szakítását követően először adott interjút, méghozzá a RACER magazinnak.

A 26 éves svájci a Forma 1-re továbbra is vágyai szériájaként tekint, még annak ellenére is, hogy a saját bőrén érezte az itt tapasztalható politikai és pénzügyi játszmák negatív hatásait.

„Rászántuk ezt az évet az F1-es álmaimra, de kiderült, hogy ezt az álmot különböző okok miatt túl nehéz elérni” – nyilatkozta de Silvestro. „Az évet a gyárban töltöttem, edzettem minden nap, szimulátoroztam, részt vettem pár F1-es teszten, szóval elfoglalt voltam és fejlesztettem magam ezek révén.”

Simona a Sauber F1 Team által a számára összeállított, a Forma 1-ben való bemutatkozását elősegítő „felkészítő programra” azonban pozitívumként tekint és hiszi, hogy annak előnyeit az IndyCarban is kamatoztatni tudja majd.

„Egy dolog volt, amit nem csináltam, és ami furcsa volt számomra az az, hogy nem versenyeztem. […] Először 2006-ban jöttem Amerikába és 2013-ig minden évben versenyeztem, ezért is fontos számomra, hogy a következő szezonban visszatérjek az IndyCarba. Mindazok által, amit idén tanultam, úgy gondolom, többet nyújthatok egy csapatnak, mint előtte bármikor. Egy évig távol voltam, de Amerika az a hely, ahol a karrierem indult és ahol szeretnék lenni.”

De Silvestro a minap jelentette be, hogy elválnak útjaik eddigi menedzserével, a karrierjét hosszú idő óta egyengető Imran Safiullával. Mindennek pontos okait a svájci nem részletezte, mindössze annyit tudni, hogy a Sauberrel való szakítás [és ezzel Simona álmainak romba dőlése] mögött anyagi és szerződésbeli nézeteltérések is közrejátszottak a csapat és a menedzsment között.

„Igazán meg kell köszönnöm Imrannak mindazt, amit értem tett az elmúlt nyolc év során, és egyetértettünk abban, hogy eljött az idő arra, hogy új fejezetet nyissunk, szóval jelenleg egyedül intézem a saját ügyeimet. Beszéltem már néhány emberrel, akik talán segíthetnek majd nekem a menedzsment oldalt tekintve.”

Simona 2010-ben mutatkozott be az IndyCarban a HVM Racing színeiben. Legrosszabb éve a 2012-es volt, amikor a harmatgyenge Lotus erőforrás miatt kénytelen volt a teljes szezon során hátulról szemlélni a mezőnyt. 2013-ban azonban leszerződött a KV Racinghez, ahol főkategóriás pályafutása során először csapattársat is kapott a tapasztalt Tony Kanaan személyében. De Silvestro a szezon utolsó öt futamán talált igazán magára, zsinórban öt top 10-es helyezést szerzett, a legjobb eredményét, egy második helyet pedig a houstoni duplaforduló első versenyén érte el, amivel ő lett az első nő, aki egy topkategóriás sorozat road/street futamán dobogóra állhatott.

„Igazán jó volt egy olyan csapatnak vezetni, mint a KV és azt hiszem, ez megmutatta, hogy mire vagyok képes, mint versenyző. Nagyon jó eredményeink voltak az első, velük töltött évemben és tudom, hogy oválon is sokat fejlődtem. Jimmy Vasser és mindenki más is igazán sokat segített abban, hogy összerakjam azokat a kis részleteket, amelyek korábban kimaradtak, és először végre, TK személyében csapattársam is volt, ami szintén nagy dolog számomra.”

Bár a legtöbben – beleértve szakértőket és mezei rajongókat egyaránt – a sauberes felkészítősdit rendkívül lealacsonyítónak tartották, tekintve, hogy negatív, mi több nevetséges képet fest az IndyCarról és a női versenyzőkről egyaránt. Egy olyan időszakban ugyanis, amikor a nevelőszériák hierarchiájában alacsonyan elhelyezkedő sorozatokból érkezőket is gond nélkül F1-es autóba ültetnek, némiképp degradáló, hogy egy IndyCaron edződöttnek viszont hosszadalmas, „szintfelhozó” programot kell kreálni. Cseppet sem meglepetésre kiderült – de végig sejteni lehetett -, hogy a Saubernek csak Simona pénze kellett, a csapatnak pedig könnyű dolga volt elvakítani a kisasszonyt, aki már attól elalélt, hogy beengedték Hinwilbe. Körözhetett a kétéves autóval – a garantált tíz helyett mindössze három napig -, de végül nem, hogy pénteki szabadedzés, de még szuperliszensz sem lett a dologból.

De Silvestro előtt azonban érezhetően még mindig nem oszlott el teljesen az F1 rózsaszín felhője, és ő továbbra is rendkívül hálás ezért a lehetőségért a Saubernek.

„Természetesen jobbak is lehettünk volna [a KV-nél 2013-ban], mert mindig csinálhatod még jobban, de tudom, hogy a szezont úgy fejeztem be, hogy igazán jól éreztem magam és készen állok arra, hogy a következő lépést megtegyen az IndyCarban. Azt hiszem, azután, hogy annyit tanultam egy Forma 1-es csapat részeként, és a dolgok is leegyszerűsödtek körülöttem, mint a menedzsment rész például, vissza tudok térni az IndyCarba és a következő szintre léphetek. Készen állok arra, hogy hozzam magamat, a sisakomat és egy új rajtot vegyek.”

kép: Sauber F1 Team