Aleshin: Csak a kemény munka a célravezető -

Amikor hivatalosan is bejelentették, hogy 2014-ben az orosz Mikhail Aleshin lesz Simon Pagenaud csapattársa a Schmidt Peterson Motorsports-nál, a legtöbben csak gúnyosan legyintettek.

IndyCar Aleshin Auto Racing-2.jpg

A fiatal oroszt rekord gyorsasággal elkönyvelték egy újabb fizetős pilótának, aki Forma 1-es lehetőség híján, kényszerből kötött ki az IndyCarban. Ebben van is igazság, hiszen Aleshin pályafutása során európai utánpótlás-sorozatokban nevelkedett, ebbéli gyökerei pedig olyannyira az öreg kontinenshez láncolták, hogy a múlt novemberi, sebringi tesztjét megelőzően még az Egyesült Államok területén sem járt soha. Ennek alapján pedig szinte törvényszerűnek tekinthető, hogy a most 27 éves pilótának is hosszú ideig az F1 számított elsőszámú céljának. Az anyagi nehézségek azonban őt sem kerülték el, számos kollégájával elletétben azonban Aleshin nem akart a partvonalon ücsörögni egy majdani, talán soha el nem jövő F1-es lehetőségre várva és támogatójával, az orosz SMP Racinggel együtt úgy döntött, más irányba tereli a karrierjét és kipróbálja magát a tengerentúlon. Mostanra pedig kiderült, egyáltalán nem bánta meg, sőt.

A szezon eddigi részében már megtapasztalhatta a mennyországot és a poklot is, kijutott neki ijesztő balesetekből, bosszantó kiesésekből, ugyanakkor szerzett öt top tízes helyezést, júliusban, a houstoni duplaforduló második versenyén pedig a dobogó második fokára is felállhatott. Az IndyCar rajongók gyorsan a szívükbe zárták, a Schmidt Peterson Motorsports-nál sikeresen beilleszkedett, csapattársával, Simon Pagenaud-val pedig szintén jó kapcsolatot ápol.

„Mikhail nem olyan hideg személyiség, mint a sztereotípiák alapján gondolnád” – nyilatkozta Pagenaud a Milwaukee Journal Sentinelnek. „Valójában egy nagyon is melegszívű srác, és ha megnyílik előtted kiderül, hogy nagyon vicces is. Nekik, oroszoknak ilyen a karakterük, nagyon komolyan veszik a dolgaikat.”

Ez valóban így van, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy Aleshin máig nem sok mindent látott az Egyesült Államokból a versenypályákat és azok környező részét leszámítva. Úgy van vele, hogy ő most dolgozni van az országban, a turistáskodásra egyelőre nincs idő.

„Amikor először megérkeztem az Államokba, a csapat főhadiszállására, Indy-be mentem és azonnal elkeztem a a felkészülést Sebringre” – emlékezett vissza Aleshin. „A második amerikai úti célom pedig természetesen Sebring lett.”

Szoros beosztása mellett azét megejtett egy látogatást Chicagóba, oda, ahová már gyerekkora óta el szeretett volna jutni. Szerencséje volt, hiszen a szeles város alig pár órára fekszik Indianapolistól, de, mint mindig, első a munka és ezért csak nagyon kevés ideje jutott a nézelődésre.

„Azt szoktam mondani a barátaimnak, hogy már rengeteg versenypályát láttam világszerte, a világból, magából viszont nem sokat. Nincs sok szabadidőm, de dolgozni vagyok itt, nem azért, hogy a tengerparton heverésszek.”

Aleshin, mint az IndyCar történetének első orosz versenyzője, sokak figyelmét felkeltette, beleértve a versenyzőtársakat, akik – sőt, olykor még saját csapata is verseny közben a rádión – csak „Az orosz”-ként hivatkoznak rá.

„Ping-pongoztunk egy kicsit (a Milwaukee futam promóciós turnéja során), ami valószínűleg a leghosszabb együtt eltöltött időnk volt azóta, hogy olyan sokáig side-by-side versenyeztünk egymás ellen Texasban” – mesélte James Hinchcliffe, majd hozzátette, egy közös barátjuk révén már korábban is hallott Aleshinről. „Oroszországban határozottan nagy érdeklődés mutatkozik a motorsportok iránt, Forma 1-es pályájuk is van már.”

Az első Orosz Nagydíjra október 12-én kerül sor Szocsiban, de az országnak már korábban is volt kötődése a száguldó cirkusz iránt. A jelenleg a DTM-ben versenyző Vitaly Petrov személyében 2010-’12 között, jelenleg pedig Daniil Kvyat révén képviseltetik magukat a mezőnyben. Ha pedig ez nem lenne elég, ott a szintén orosz kötődésű Marussia csapat, amelynek a francia Jules Bianchi által Monacóban még a pontszerzés is összejött idén.

Az orosz versenyzők többségében a túraautózásban és a nevelőszériákban képviseltetik magukat, utóbbiakból az élkategóriákig azonban nagyon kevesen tudnak eljutni.

„Nyilvánvaló nehézségekkel kellet szembenéznünk a kilencvenes évek elején [az egykori Szovjetunió felbomlása miatt], de most már egyre jobb a helyzet” – véli Aleshin, aki tizenöt éve van a szakmában, 2010-ben pedig a World Series by Renault bajnoka lett.

Aleshin személye is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az oroszok egyre jobban kezdik felfedezni maguknak az IndyCart is.

„Azt, hogy Oroszország számára mennyire fontos és érdekes az IndyCar, jól jelzi, hogy ettől az évtől a széria összes versenyét az ország legnagyobb sportcsatornáján élőben közvetítik. Szóval higgyenek nekem, futamról-futamra egyre nagyobb és nagyobb érdeklődés követi. Igazán jó visszajelzéseket kapok olyan emberektől is, akik korábban még soha nem láttak egyetlen IndyCar versenyt sem.”

Három versennyel a szezon vége előtt Aleshin a tizenötödik helyen áll a bajnokságban, legjobb eddigi eredménye pedig a már fentebb is említett második hely Houstonból. Bár számos szép manővert bemutatott a 7-es számú Dallara-Hondájával, a legemlékezetesebb momentumra azonban a torontói első futamon került sor, amikor a vizes pályán megcsúszó Juan Pablo Montoya autója alá keveredett.

„Mindig többet akarok. Soha nem vagyok elégedett, ilyen a természetem” – válaszolta Aleshin arra a kérdésre, hogy összességében véve hogyan viszonyul első amerikai szezonjához, amelynek során idegen terepen, idegen pályákon (beleértve az oválokat, amely pályatípuson pont az Indy 500-on debütált), idegen ellenfelek között kell helytállnia. „Nyerni akarok, és amikor végül összejön, mindig azon kezdek el gondolkodni, hogy még így is lehettem volna gyorsabb.”

Aleshin egy percig sem titkolja, hogy egyáltalán nincs megelégedve magával, de tisztában van vele, hogy nagyon nehéz az IndyCar jelenlegi, talán minden eddiginél szorosabb mezőnyében akár egy századmásodpercnyi javulást is elérni. Emberünk viszont igyekszik optimista maradni és továbbra is hiszi, hogy a kemény munka az egyetlen célravezető eszköz.

„Tudom, hogy olyan keményen kell dolgoznom, amennyire csak képes vagyok az autóban és azon kívül is, a csapattal együtt. És akkor a végén meg lesz az eredménye.”

képek: AP