Az Indianapolis Motor Speedway tovább harcol a nézőkért
Az Indianapolis Motor Speedway a világ egyik legismertebb, ha nem A legismertebb versenypályája. Az USA-ban a popkultúra része, mindenki hallott róla, mindenkinek van vele egy sztorija. Csak éppen manapság a helyszíni nézőszámok nem tükrözik ezt.
Az elmúlt hétvégén került lebonyolításra a Super Weekend, amelynek fő eseményeként a NASCAR Sprint Cup mezőnye gördült pályára, a betétfutamok során pedig többek közt a NASCAR Nationwide, valamint az IMS road-ján a United Sports Car Championship autóinak szurkolhattak a látványosan kis számban megjelent fizető nézők.
Az érdeklődés aggasztó mértékben csökken, pedig a pálya folyamatos programokkal igyekszik visszacsábítani az embereket. A nyár során különböző motor- és autóversenyekkel várták és várják a benzingőz iránt rajongókat, júniusban pedig egy háromnapos, vintage fesztivált is szerveztek, amelynek során az IMS évszázados történelme elevenedett meg köszönhetően a múzeumi és modern autók egyvelegének, valamint a jelen lévő, legendás versenyzőknek. A nézőszám azonban messze elmaradt a várttól.
A pálya elnöke, Doug Boles tisztában van a problémákkal és minden erejével azon van, hogy megtöltse a lelátókat.
„Tavaly és ebben az évben is arra összpontosítottunk, miként tudnánk elérni, hogy a rajongók igazán nagyszerű élményekkel gazdagodjanak” – mondta Boles az AP hírügynökségnek. „Biztosra akarunk menni, ha valóban kiváló élményt nyújtunk, akkor hisszük, hogy a rajongókat is vissza tudjuk ültetni a lelátókra.”
Az Indianapolis Motor Speedway önmagát a versenyzés fővárosaként jellemzi hosszú évtizedek óta, azonban egy olyan államban, amelyben szinte az összes sportág képviselteti magát, egyáltalán nincs könnyű dolguk.
A Forma-1 2000-ben tért vissza az USA-ba, amelynek helyszíne a kimondottan az ő kedvükért kiépített indianapolisi road vonalvezetés volt. Eleinte az újdonság varázsának is betudhatóan szép számú közönséget vonzott, azonban néhány évvel később már a széria tengerentúli rajongóbázisának alappillérét képező spanyol ajkú bevándorlók és dél-amerikai turisták körében is veszíteni kezdett a népszerűségéből. A végső döfést az emlékezetes Michelin botrány révén mindössze hat autóval lefutott 2005-ös Amerikai Nagydíj mérte az F1-re a Brickyardon, és a rohamosan csökkenő érdeklődés végeredményeként 2007-ben búcsúzott is a sorozat a pályától, ezzel együtt rövid időre újra az Egyesült Államoktól is. Nem áll sokkal jobban a kétkerekűek világbajnoksága sem: a Moto GP-re 2013-ban, a vasárnapi versenynapon alig 64.000-en voltak kíváncsiak.
Az IndyCar történetének első road versenye az IMS-en, a májusi Grand Prix of Indianapolis nézőszámát előzetesen 45-50.000 főre saccolták. Bár a verseny végül túlszárnyalta a várakozásokat, de az 55.000 fős közönség még így is meglehetősen kicsinynek számított.
Ehhez képest impresszívnek tűnhet az Indianapolis 500 idei 225.000-es helyszíni közönsége, valójában viszont ez is alacsonynak tekinthető, pláne, ha hozzávesszük, hogy a pálya legikonikusabb futamáról van szó.
A poszt elején említett Super Weekend NASCAR versenyei kiábrándító érdeklődésre tartottak számot. Nem hivatalos adatok szerint a szombati Nationwide fordulóra alig 30.000-en váltottak jegyet, de a fő attrakciónak számító Sprint Cup Brickyard 400-a sem vonzott 80.000-nél több embert. A jegyeladások a Speedway Motorsports tájékoztatása szerint 6.6%-kal csökkentek 2013-hoz viszonyítva, még annak ellenére is, hogy a pálya belső részére szóló amúgy is olcsónak számító – 12 éven aluli gyerekek számára ingyenes – belépőket az esős időre hivatkozva további jelentős kedvezménnyel adták.
A NASCAR indianapolisi csökkenő népszerűségének okaként az unalmas versenyeket teszik felelőssé, amire megoldásként többen – újságírók és szakértők is – azt javasolták, érdemes lenne megfontolni a Brickyard 400 átköltöztetését az IMS ováljáról a road vonalvezetésre, méghozzá egy éjszakai forduló formájában.
Doug Boles szerint azonban ez eleve halva született ötlet.
„Mindenki egyetért abban, hogy a villanyfényes Indianapolis Motor Speedway valóban nagyszerű lenne, de üzlet szempontból nézve nagyon nehéz lenne megvalósítani. Becslésem szerint 20-25 millió dolláros ráfordítást igényelne, és ez csak a minimum összeg. A mi védjegyünk, különösen az IndyCar és a NASCAR esetében, az oválversenyzés, szóval elég körülményes lenne áttenni [a Brickyard 400-at] a road pályára.”
Boles nem a levegőbe beszél. Gőzerővel dolgoznak az IMS 2015-ös naptárán, amelyben az IndyCar GP of Indianapolisának (május 9.) és az Indianapolis 500-nak (május 24.) már biztos időpontja van. A szakember reméli, hogy a Brickyard 400 és a MotoGP esetében is gyorsan összeállnak majd a dolgok. Mindezek mellett még számos ötlet van a tarsolyában, amelyekről viszont egyelőre nem kívánja lerántani a leplet.
A legfontosabb szegmenst azonban a rajongók képezik, hiszen ők tették naggyá az IMS-t, az ő támogatásuk által születtek sztárok és legendák. Ez máig sem változott, amit a pálya illetékesei mindenképpen honorálni szeretnének.
Nem meglepő módon a legnagyobb kereslet a pálya belső részére szóló, emberbarátabb árfekvésű jegyek iránt volt, ami betudható annak is, hogy a vékonyabb pénztárcával rendelkező, de annál lelkesebb szurkolókról sem feledkezett meg az IMS.
„Komoly erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy a pályát beláthatóbbá tegyük a rajongók számára, és úgy tűnik, működött.”
képek: IndyCar, FOX Sports
“Versenyautót vezetni olyan, mint láncfűrésszel keringőzni” – Cale Yarborough