Az Indy 500 nyerte a közösségi háborút

Az Indy 500 nyerte a közösségi háborút

Senkinek nem mondunk újat azzal, hogy a termékek és szolgáltatások értékét a mai, közösségi média által uralt világban nagymértékben a kapott lájkok, megosztások, hashtagek stb. száma határozza meg.

Ennek tükrében egyáltalán nem meglepő, hogy mára egy komplett üzletág épült fel a vásárolható kedvelésekre és követésekre, aminek révén akár 5-10 ezer, az adott produktumért „rajongót” lehet szerezni mindössze pár dollárért cserébe. Persze ezen csomagok között is vannak különbségek, már ami az ár-érték arányt illeti; értelemszerűen többet kell fizetni a valós – vagy legalábbis ügyesen hamisított – felhasználói profillal rendelkező követőkért, mint a fiktív, algoritmusok játékával megalkotottakért. A népszerűségi indexet azonban ezen számok határozzák meg, így nem csoda, ha cégek, szolgáltatók, sőt, még a közéleti személyiségek is előszeretettel élnek ezzel a módszerrel. Az egyik legismertebb ezzel kapcsolatos „botrány” – bár a röhejes szót többet használták akkoriban – a 2012-es amerikai elnökválasztás idején robbant ki, amikor is Mitt Romney Twitter követőinek száma egyetlen hétvége leforgása alatt hirtelenjében több százezer fővel nőtt. A showbusiness üdvöskéi sem mennek a szomszédba némi csalásért, hiszen például a mikroblogon rendkívül aktív Lady Gaga követőinek 46%-a bizonyítottan fake, de hogy a sportolóknál maradjunk, a socialbakers.com mérése alapján Fernando Alonso követői táborának 39%-a hamis, vagy legalábbis gyanús (üres) profil, de ugyanez az arány érvényes Danica Patrick-re, míg Jeff Gordon csak egy hajszálnyival marad le mögöttük a maga jelenlegi, 38%-nyi, fenntartással kezelhető követői arányával.

Az egész jelenség mögött a minél szebben festő statisztikákért és kimutatásokért való harc áll, hiszen a hirdetők/partnerek/szponzorok megszerzésének szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy pár ezer, vagy pár millió lájkolója van mondjuk egy termék/szolgáltatás Facebook profiljának. Az pedig, hogy ezen számok mögött hány valóban létező személy és hány bot található, már részletkérdés, a hangsúly a puszta adatokon van, azaz minden mozgatórugóján. Minél többször fordul elő egy-egy hashtag a produktumunkkal kapcsolatban, minél nagyobb rajongótáborral büszkélkedik, annál minőségibbnek tűnik a befektetők és a hétköznapi emberek számára, emiatt pedig a cégek számára megéri rászánni pár dollárocskát a kozmetikázásra.

Itt megjegyezném, hogy a poszt írásának pillanatában a NASCAR követőinek 66%-a volt tekinthető ténylegesen valós profilnak (beleértve a több, mint 100 napja inaktív felhasználókat), míg az IndyCar tábora 80%-on állt.

Ezen poszt további részében – a fenti, a social mediában uralkodó számmániát körülíró kis kitérő után -, elhatárolódunk az accountok, hashtagek, like-ok eredetétől, és csakis a száraz számok következnek, méghozzá a május utolsó vasárnapja alapján.

A managementtel foglalkozó Sprinklr.com ugyanis a közösségi médiában való előfordulás alapján vette górcső alá a Coca-Cola 600-at és az Indianapolis 500-at, hogy eldöntse, melyik is aratott nagyobb sikert a felhasználók körében.

 

 

 

 

A közösségi oldalakon az Indy 500 nyert

 

A Sprinklr adatai szerint a versenyhétvégén több, mint kétszer annyian hivatkoztak az Indianapolis 500-ra, mint a Coca-Cola 600-ra, az összes, fontos közösségi oldalt figyelembe véve. A 98. ötszáz mérföldes futammal kapcsolatban 142.600 hozzászólás/tweet/bejegyzés született. (nagyításért katt a képekre)  

  

A Twitteren Indianapolis, a Facebookon Charlotte aratott

  

Az Indy 500-al a legaktívabban a Twitteren foglalkoztak a felhasználók, míg a NASCAR Coca-Cola 600-a a Facebookot, valamint a híroldalak komment szekcióit pörgette fel.   

 

A Coca-Cola mindent vitt

   

Bár a Coca-Cola a NASCAR hatszáz mérföldes futamának névadó támogatója, mégis a márka neve az Indy 500 alatt röppent fel legtöbbször a közösségi oldalakon.

   

 

Az alábbi ábrán látható, május 25-én, a versenyek napján legtöbbet használt kifejezéseket elnézve kitűnik, hogy a Coca-Colának hatalmas ingyen reklámot jelentett Kurt Busch duplázási kísérlete, ami a május hónap talán legnagyobb érdeklődésre számot tartó, sportjellegű sztorija volt az Államokban. Az amerikai pilóta neve fordult elő a legmagasabb számban a közösség médiát tekintve, nagyjából egálban az Indianapolis 500 kifejezéssel.

  

 

 

Amellett, hogy Busch megemlítése szinte minden esetben maga után vonta a Coca-Cola márkanév szerepeltetését is, a Coke szó egy, a versenyekhez nem szorosan kapcsolódó aspektusból is előkerült. Az Indy 500 előtti szombaton, az Indianapolis Motor Speedway közelében található Coke Lot nevű, a rajongók által évtizedek óta közkedvelt gyülekezőhelyen halálos áldozattal járó lövöldözés történt, amelynek fejleményeiről a média nagy erőkkel tudósított. Mivel a mérés nem tesz különbséget az autóversenyzés, valamint a bűncselekmény témájában született bejegyzések között, így ez a tény is befolyásolta a kapott eredményt nem csak a márkanév, de az Indianapolis Motor Speedway és az Indianapolis 500 kifejezések előfordulásának tekintetében.

  

 

  

Pozitivitás vs. Negativitás  

Ahogyan lenni szokott, mind az Indy 500, mind pedig a Coca-Cola 600 kapcsán születtek pozitív és negatív hangvételű bejegyzések/tweet-ek. A két verseny nagyjából egyenlő számú rosszalló megjegyzést kapott, méltató szavakból viszont jóval több jutott az Indianapolis 500-nak. 

   

Versenyzők népszerűségi indexe a kérdéses időszakban

  

A legtöbbször, nem meglepő módon az Indy 500-at nyolc év után első amerikaiként megnyerő Ryan Hunter-Reay neve röppent fel. Az Andretti Autosport pilótája a méltató szavak mellett kritikákat is kapott, de utóbbit közel sem olyan mértékben, mint ideiglenes csapattársa, Kurt Busch. Érdekesség, hogy Tony Kanaan-nel, Juan Pablo Montoyával, Scott Dixonnal és Sage Karammal kapcsolatban egyáltalán nem, vagy a diagramon kimutathatatlanul kevés negatív megjegyzést írtak.  

 

A legfontosabb közösség forgalmat generáló oldalak között az alábbiak szerint oszlott meg a figyelem a versenyzőket tekintve:

 

 

Összességében, előfordulásuk arányaiban véve így alakultak a közösségi oldalakon leggyakrabban használt szavak/kifejezések:

 

 

  

 

 forrás: Julia Bass /sprinklr.com/

 kép: fiskeflickan.se