Kettős Andretti-győzelem a viharvert Alabamában

Az elmúlt hétvégén az idei IndyCar szezon harmadik fordulójára került sor az alabamai Barber Motorsports Parkban.

Az eredetileg kilencven körösre kiírt Honda Indy Grand Prix of Alabama a 2014-es naptár első road-on megrendezett versenye is volt egyben, ami miatt csak még nagyobb várakozás előzte meg. Az égiek azonban rekordgyorsasággal felülírtak mindent, miután a futam hivatalos rajtja előtt nagyjából másfél órával olyan vihar csapott le a pályára, hogy a feltételek pillanatokon belül alkalmatlanná váltak a versenyzésre. A hirtelen érkező, heves esőzés és villámlás miatt az Indy Lights nevelőszéria futamát is három körrel korábban kellett leinteni, az IndyCar pilótabemutatóját pedig azon melegében sztornózták is.

Ezen a ponton nem lehet szó nélkül elmenni amellett, múlt vasárnap ismét bebizonyodott, vannak dolgok, amelyeket egyszerűen képtelenség kiirtani az IndyCart távolról sem ismerő, a Forma-1 iránt a végletekig elfogult oldalakon szocializálódó emberek fejéből.

Az időjárás miatti, mintegy háromórás csúszás hírére ugyanis beindult a kárörvendő gépezet, mondván milyen puncik is vannak az amerikai open-wheelben, egy kis eső és máris nem mernek kimenni a pályára. A valóság azonban ebben az esetben is teljesen más volt. Egyrészt az IndyCarnak, bármily meglepő, nem okoznak problémát a csapadékos körülmények. Kivételt ez alól az oválok képeznek, de ezeken egyetlen széria sem rendez futamot esőben, a pályatípus adottságainak okán. A bővebb miérteket már számos alkalommal megpróbáltam elmagyarázni online formában és személyesen is, de amikor már ezredjére is azzal érvelnek, hogy bezzeg a daytonai 24 óráson mentek esőben, figyelmen kívül hagyva, hogy a hosszútávú futam nem az oválon, hanem a road vonalvezetésen került lebonyolításra, az ember óhatatlanul is arra az elhatározásra jut, hogy inkább főbe lövi magát, mintsem tovább folytassa ezt az értelmetlen diskurzust.

Másrészt viszont hiába áll rendelkezésre road/street típusú pályákon az IndyCar autói számára esőgumi, ezen speciális abroncsok számára is létezik olyan vízmennyiség, amellyel már nem tudnak megbirkózni. Márpedig az elmúlt hétvégén Alabamában nem egy sima kis eső zúdult le. A heves villámlásokkal tarkított vihar keretében nem csak a pályán, de a pitlane-en is komoly vízátfolyások és kacsaúsztatóra emlékeztető kisebb tavak alakultak ki, az áramellátás pedig folyamatosan akadozott a területen. Ilyen körülmények között nem csak, hogy a versenyt nem indíthatták el, de a felelősséget sem lehetett vállalni a fedetlen lelátókon tartózkodó nézők testi épségét illetően.

hisd.png

A vihar szerencsére még időben kitombolta magát, a pálya szépen száradt, és mivel újabb cellák érkezését nem mutatták a radarképek, kezdhetett készülődni a mezőny. A dolgot némiképp árnyalta, hogy helyszíni nézők közül ekkorra már többen kénytelenek voltak elhagyni a pályát, mivel a hétfői munkanap miatt nem engedhették meg maguknak, hogy sötétedés után induljanak útnak hazafelé. A lelátókon maradók viszont annál lelkesebbek voltak és amikor több, mint két és fél órás késésben felbőgtek a motorok, óriási üdvrivalgásban törtek ki. A napnyugta közelgő időpontja miatt a százperces időfutammá átminősített versenyt az IndyCar hivatalosan is esősnek minősítette, aminek értelmében mindenkinek kötelezően esőgumikon kellett elrajtolnia.

Az első sárga zászlós szakaszra nem kellett sokáig várni, miután Takuma Satónak a vizes aszfalton rögtön az első körben sikerült megpördülnie az AJ Foyt Racing 14-es számú autójával, de a japán pilóta végül vissza tudott térni a versenybe.

Sato egyébként szintén közkedvelt eszköz egyes kultúrkörökben, miszerint a szériában uralkodó viszonyokat jól jellemzi, hogy Takuma “oktatja a mezőnyt”. A legenda annak ellenére is stabilan tartja magát, hogy a 2013-as összetettben elért 17. pozíciója (huszonegy teljes szezonos versenyzőből, beleszámítva a szezonzárót kihagyó Dario Franchittit és EJ Visót is), valamint a jelenlegi bajnokságban elfoglalt 15. helye nem igazán nevezhető “demoralizáló alázásnak”. A tény, hogy tavaly Long Beach-en nyerni tudott azonban messzemenően elegendő ahhoz, hogy máig ez legyen az elsőszámú – teszem hozzá meglehetősen életlen – fegyver az IndyCar degradálására. Akadnak, akikhez valóban csak ezen győzelem híre jutott el és ebből azt szűrik le, hogy Sato folyamatában lekörözi minden egyes futamon még saját magát is, olyannyira kiragyog az amerikai open-wheel tehetségtelen fertőjéből. Ezzel önmagában véve semmi gond nincs, maximum annyi, hogy megtanulhatták volna: amihez nem értünk, arról nem beszélünk. Nekem például halvány fogalmam sincs a DTM-ről, nem is írok róla egy sort sem.

A másik oldal már sokkal viccesebb, ők azok, akik nagyon is tudják, hogy hányadik helyen végzett összetettben Sato és milyen teljesítménnyel, de simán bevállalják, hogy hülyének tettetik magukat csak, hogy továbbra is a “Sato beárazza az IndyCart” szöveget nyomathassák. Arra viszont kíváncsi lennék, hogy mennyire lennének felháborodva ha fordított esetben, az ő logikájukat követve az F1-et kezdenék el úgy definiálni, mint a “sorozat, ahol még Pastor Maldonado is nyerni tudott”.

03hig.png

Két környi pace car mögött eltöltött idő után újra megkapták a zöld jelzést és a számos helyen már száradó, de egyes pontokon még mindig állóvízzel fűszerezett pályán a körülmények ellenére szoros csaták alakultak ki. Ezek közül is kiemelkedett Sebastien Bourdais és Mikhail Aleshin párharca. Felváltva előzgették egymást, ahogyan az a nagy könyvben meg van írva, azonban már az elejétől fogva a levegőben lógott, hogy ennek nem biztos, hogy jó vége lesz. A huszonötödik körben végül így is lett és a KVSH Racing szemüveges franciája koreográfusi tökéllyel pörgette ki az SPM/SMP Racing újoncát, akinek ezzel el is szálltak az esélyei egy potenciális jó eredményre. Akárcsak Sato, az orosz pilóta is vissza tudott térni egy pitlátogatást követően a versenybe, azonban korábbi, dobogóról szóló álmaira ezennel keresztet is vethetett és minden bizonnyal az sem vigasztalta, hogy Bourdais később áthajtásos büntetést kapott az incidensért. Aleshin becsületére legyen mondva, a mezőny végén is megpróbált minden tőle telhetőt, a nagy akarásnak azonban egy ronda ütközés lett a vége, miután a 14-es kanyarban lévő gumi/habszivacs falnak vágta a 7-es számú Dallara-Hondát ,mintegy öt perccel a leintés előtt.

Nem Aleshin volt azonban az egyetlen, aki kissé megtörte a munkaeszközét, hiszen pont a Bourdais-val történt affér miatti sárga zászlós periódus idején, a pitből hideg gumikon kijövő Carlos Munoz is elvesztette uralmát az Andretti Autosport gépe felett. A kolumbiai újonc azonban már nem volt olyan szerencsés és számára ezen a ponton véget is ért a verseny.

A futam egyik legnagyobb esélyeseként a Team Penske-t tartották számon. A Roger Penske tulajdonában lévő gárda az ezt megelőzően rendezett négy barberi fordulón három pole-t és három győzelmet aratott, idén pedig Will Power révén egy újabb rajtelsőséget jegyezhettek. Odds-ok ide, odds-ok oda, a verseny végül finoman szólva sem az elképzeléseik szerint alakult. Először Power hagyta el a pályát vezető pozícióból, és csak a szerencsének, na meg persze a vezetői tudásának köszönhette, hogy nem csapta falnak a 12-es Verizon által szponzorált autóját. Csapattársai sem voltak a helyzet magaslatán, különösen Helio Castroneves, aki pitkiállásának idején véletlenül rossz csapathoz kanyarodott be, ami miatt stop & go büntetést róttak ki rá, végül pedig Montoya pördült meg a 11-es kanyarban, előhozva ezzel egy újabb sárga zászlós szakaszt. Eredmények tekintetében Power végül az ötödik, Castroneves a tizenkilencedik, Montoya pedig, immár körhátrányban a huszonegyedikként zárta a futamot.

A versenyt a fentebb említett Aleshin nevéhez fűződő baleset miatt sárga zászló alatt intették le, a győzelem pedig Ryan Hunter-Reay-nél landolt. Az Andretti Autosport versenyzője mára gyaníthatóan a Barber Motorsports Park egyik legnagyobb rajongójává lépett elő. 2010-2012 között még egy top 10-et sem tudott összehozni, tavaly viszont nem adta alább a rajt-cél győzelemnél, elsőségét pedig idén is sikerült megvédenie. Michael Andretti különösen boldog lehetett, hiszen a második helyen ismét az ő egyik versenyzője, nevezetesen Marco Andretti landolt, míg harmadikként a Chip Ganassi Racing képviseltette magát Scott Dixon révén. Az új-zélandinak sikerült megtörnie a sormintát, amit az elmúlt négy barberi futam során összehozott négy második helye jelentett, bár ő gyaníthatóan inkább egy helyet feljebb lépett volna, nem pedig lejjebb. De ki a kicsit nem becsüli…. És ha már CGR, a csapat maradék háromnegyede a 9-10-11. helyeken futott be Tony Kanaan-Charlie Kimball-Ryan Briscoe sorrendben. Kanaan-t külön ki kell emelni, hiszen miután a brazil egész hétvégén küszködött, a kvalifikáción pedig csak az utolsó rajthelyet tudta megszerezni, a futam során magára talált és tizennégy helyet javítva a nap legtöbbet előrelépő pilótája lett.

A gárdához kapcsolódó hír továbbá, hogy hivatalosan is bejelentették a 2013-as Indy Lights bajnok Sage Karam szerződtetését. A 19 éves amerikai több évre szóló kontraktust írt alá, aminek értelmében csatlakozik a NASCAR Sprint Cup-ban versenyző – idén a 42-es autóban Montoyát váltó – 21 éves Kyle Larsonhoz, valamint a 18 éves Nationwide újonc Dylan Kwasniewskihez a Chip Ganassi Racing útánpótlás programjában. Karam a CGR közreműködése révén az Indianapolis 500-on is lehetőséget kap, méghozzá a Dreyer & Reinbold/Kingdom Racing 22-es számú autójával.

Az IndyCar soron következő versenye a történelmi jelentőségű Grand Prix of Indianapolis lesz két hét múlva, május 10-én, majd ezt követően teljes erőbedobással elkezd dübörögni az Indianapolis 500 hónapja. Addig sem maradunk azonban izgalmak nélkül, hiszen áprilisi 29-én máris DW12-ektől hangos az IMS, ezen a napon Kurt Busch és Jacques Villeneuve részvételével lezajló frissítőre, ami az újoncok számára kötelező Rookie Orientation Program utolsó két fázisának teljesítését takarja. Április 30-án pedig már a pálya road-ján vár munka a komplett mezőnyre, egy kollektív teszt keretében. Május 5-én az Indy 500 újoncain a sor, hogy teljesítsék a ROP mindhárom fázisát, ezzel pedig kivívják a kvalifikáció jogát a legendás versenyre.

 

 00hig.png

 

 

képek: IndyCar, Twitter

hirdetés

hirdetés

hirdetés

Ez a weboldal a jobb felhasználói élmény érdekében cookie-kat használ.
Elfogadom
Elutasítom
Privacy Policy