Power harmadszor az alabamai pole-ban
Meglehetősen érdekesen alakult a Honda Indy Grand Prix of Alabama kvalifikációjának csoportbeosztása, ami már önmagában véve garantálta az izgalmakat.
Az IndyCar road/street időmérőinek első szegmensét képező csoportkörök névsora a pénteki edzésnap kombinált végeredménye alapján kerül megállapításra. Az összetett alapján az előző nap legjobbja dönti el, hogy melyik csoportban szeretne részt venni, majd ez alapján osszák be a többi versenyzőt. Pénteken, Alabamában Hunter-Reay zárt az élen, és ő a 2-es csoport mellett tette le a voksát. Ebből kiindulva a másodikként végzett Bourdais az 1-es, a harmadik helyezett Newgarden a 2-es, a negyedik Power az 1-es, az ötödikként rangsorolt Hinchcliffe a 2-es csoportba került, és így tovább. Így esett meg például, hogy egyszerre kellett pályára gördülnie a Team Penske triójának, de erről egy picit lentebb.
Akkor lássuk is, mi történt szombat délután a napfényes Alabamában.
Az első csoportra szánt tíz perces etap legjobbjaként, 1:08:2918-as körével Simon Pagenaud jutott tovább a kvalifikáció második felvonásába. A Schmidt Peterson Motorsports franciája az egyike azon három versenyzőnek, akiknek autójában ki kellett cserélni a Honda motort a Long Beach-i hétvégét követően, rajta kívül még csapattársa, Mikhail Aleshin, valamint a Chip Ganassi Racing 83-as Dallara Chevy-t vezető Charlie Kimball várhatta a barberi hétvégét új erőforrás birtokában. A cserék egyúttal az érvényben lévő szabályok szerint azt is jelentették, hogy miután egyik esetben sem érték el a motorok a megadott, 2500 mérföldes limitet, a gyártók pontversenyében erőforrásonként tíz pontos levonással sújtották mind a Chevrolet-t, mind pedig a Hondát. Miután a fent említetteken kívül még a japánok részéről egy (98-BHA/Hawksworth), ellenfelük oldaláról pedig négy (11 – KVSH/Bourdais, 12 – Penske/Power, 17 – KV/AFS/Saavedra, 20-ECR/Conway) autó is vétett a szabálykönyv 10.6.4-es pontja ellen, vagyis az előírtnál nagyobb mértékű változtatást és/vagy elemek, alkatrészek cseréjét hajtották végre a motorokon, ezért további büntetésekre került sor, amelyek összesen, számszerűsítve ötven egységnyi veszteséget jelentett a Chevrolet, harmincat pedig a Honda számára a gyártók bajnokságában.
Na, de térjünk vissza a kvalifikációhoz, ahol is a Team Penske triója nem csinált nagy ügyet abból, hogy egy csoportba sodorta őket a sors és laza libasorban, Power-Montoya-Castroneves sorrendben a 2.-3.-4. helyeken tovább is mentek a következő szegmensbe. Ötödikként az Andretti Autosport reménysége, Carlos Munoz vette a lécet, utolsóként, a hatodik pozícióban pedig a KVSH Racing részéről Sebastien Bourdais örülhetett a folytatás lehetőségének.
Mehetett viszont zuhanyozni Bourdais csapattársa, Sebastian Saavedra, aki joggal lehet mérges az elszalasztott lehetőség miatt, hiszen mindössze 0.0968 másodpercen múlt a továbbjutás számára. A Dale Coyne Racing pálforduláson átesett kolumbiai újonca, Carlos Huertas – két hónappal ezelőtt még hallani sem akart az oválokról, mostanra viszont szó szerint könyörög a csapatának, hogy ugyan már, had indulhasson az Indy 500-on – végzett a nyolcadik helyen, de búcsúzott még a Chip Ganassi Racinges Charlie Kimball, a Rahal Letterman Lanigan Racing részidős pilótája, Oriol Servia, míg a csoport leggyengébb idejét a friss Long Beach-i győztes Mike Conway hozta össze az Ed Carpenter Racing autójával.
A második csoport élén a szombat délelőtti edzés legjobbja, James Hinchcliffe zárt 1:08:5593-mal Michael Andretti nagy örömére, míg a második pozícióból, mintegy 0.1146-os hátrányban az IndyCar történetének első orosz versenyzője, az SPM/SMP Racing színeiben alkotó Mikhail Aleshin várhatta a kvalifikáció következő szegmensét. A Sarah Fisher Hartman Racing amerikai hülyegyereke tehetsége, Josef Newgarden a harmadik legjobb időt rakta össze, míg a negyedik-ötödik helyen az Andretti Autosport ebben a körben résztvevő maradék kétharmada, Marco Andretti és Ryan Hunter-Reay örülhetett. A hatodik, egyben utolsó továbbjutást érő helyen Scott Dixonnak, vele együtt pedig a 9-es számú Chip Ganassi Racing autó csapatának tapsolhattunk – rengeteget melóztak az elmúlt másfél napban, úgyhogy megérdemlik az elismerést.
Nem volt viszont ezúttal őszinte a mosoly az AJ Foyt Racinges Takuma Sato arcán, aki számára a hetedik helyen ért véget a nap, de sorstársként osztozott a bánatában még a Dale Coyne Racinges Justin Wilson, valamint az RLL Racing autóját vezető Graham Rahal is, amely csapat National Guard szponzoráció ide, új szakemberek oda, továbbra sem hozza azt a szintet, amit a szezon előtt kitűztek maguk elé. Befejeződött a kvalifikáció továbbá tizedikként záró Ryan Briscoe és a leggyengébb időt autózó Tony Kanaan számára is, míg a két ganassis közé a tizenegyedik helyre a Bryan Herta Autosport újonca, Jack Hawksworth ékelődött be, akinek azóta megy igazán rosszul, mióta ezen sorok írója elkezdte méltatni. A legnagyobb vesztes viszont Kanaan. A brazil egész hétvégén csak szenved, nem találja a tempót és a beállításokkal is komoly gondjai vannak. A problémákat jól szemlélteti, hogy a pénteki összetettben, valamint a szombati harmadik edzésen egyaránt a huszonegyedik helyig tudott csak feljönni, míg a vasárnapi futamon konkrétan a legutolsóként rajtolhat el.
Kialakult tehát a második szegmens legjobb tizenkét fős mezőnye, ahonnan, szokás szerint újfent a legjobb hat jutott tovább.
A kvalifikáció Fast Sixért zajló felvonása öt Chevrolet és hét Honda motoros autó részvételével vette kezdetét, ennél azonban a tétet figyelembe véve sokkal több izgalmat sejtetett a tény, miszerint a Team Penske, az Andretti Autosport és a Schmidt Peterson Motorsports is teljes felállásával képviseltette magát, miközben a Chip Ganassi Racing csak Dixon révén tudott jelen lenni a legjobb tizenkettőben.
Viszonylag simán jutott a Fast Sixbe a kétszeres barberi első Will Power, de nem haltak meg a rajtelsőségről szőtt reményei Newgardennek, Castronevesnek, Hinchcliffe-nek, Dixonnak, valamint a tavaly rajt-cél győzelmet arató Hunter-Reay-nek. Ennyi jutott viszont a dicsőségből Munoznak, aki 0.004 mp-cel maradt le az utolsó továbbjutó helyről, de végleg lengett a kockás zászló Montoyának, Marco Andrettinek, Pagenaud-nak, Boudais-nak és Aleshinnek. A KVSH franciájától azonban a szakasz végeztével a versenyigazgatóság elvette a két leggyorsabb körét, miután úgy látták, szándékosan hátráltatta Hunter-Reay-t a gyors körén. A büntetés révén Bourdais végül a top 12-es tabella legalján landolt, ami a végső rajtsorrend tekintetében viszont csak egyetlen hely mínuszt jelent számára.
A négy csapat részvételével lezajlott Fast Six a gyártók szempontjából már egált hozott, hiszen a Honda és a Chevrolet egyaránt három-három autóval képviseltette magát. A szegmens legjobb körét végül Powernek sikerült megfutnia, aki ezzel 2010 és 2011 után harmadszorra indulhat az élről a Barber Motorsports Parkban, egyben pedig pályafutása harmincharmadik IndyCar pole-ját szerezte meg.
Az ausztrál mellől James Hinchcliffe várhatja a zöld zászlót és reménykedhet abban, hogy a verseny izgalmasabban alakul számára, mint a tavalyi, amikor is kiesését követően szinte a teljes futamot a pálya mellett, autójában vesztegelve töltötte, várva egy sárga zászlós szakaszra, amelynek során elvontatták volna a csapata pitjébe. Csak éppen úgy alakult, hogy a verseny teljes hátralévő része zöld alatt zajlott le, Hinchcliffe legnagyobb szívására.
De vissza a jelenbe; a második sorból a Long Beach-i, máig vitatott tömegbalesetnek kiváltói, Hunter-Reay és Newgarden rajtolhat majd, harmadik sort pedig Dixon-Castroneves páros alkotja majd.
A 90 körös Honda Indy Grand Prix of Alabama magyar idő szerint vasárnap este 21:00-kor veszi kezdetét. Live leaderboard formában nyomon követhető lesz a racecontrol.indycar.com, de aki élőképre vágyik, annak ezen az oldalon éri meg nézelődnie.
képek: IndyCar
“Versenyautót vezetni olyan, mint láncfűrésszel keringőzni” – Cale Yarborough