Hunter-Reay indulhat a pole-ból Long Beach-en
A Toyota Grand Prix of Long Beach kvalifikációja előtt néhány órával hivatalosan is bejelentették, hogy a KV Racing harmadik autóját a veterán Townsend Bell vezeti majd az Indy 500-on, ami egyúttal azt is jelenti, hogy megvan a verseny harmincadik nevezője is.
A hétvége másik különlegessége, hogy az NBCSN kommentátori fülkéjében a sokak által gyűlölt és legalább ennyi ember által bálványozott Paul Tracy is helyet foglal, aki jó szokásához híven ezúttal sem tartja magában a véleményét, ahogyan az néhány sorral lejjebb ki is derül a posztból.
Egyelőre azonban lássuk, hogyan alakult a 40. Toyota Grand Prix of Long Beach kvalifikációja.
Az első csoportkör során tizenegy versenyző gördülhetett pályára az időmérő következő szegmensébe való jutás reményében. A legjobb idővel, 1:07:9060-nal Sebastien Bourdais és a KVSH Racing készülődhetett a folytatásra, míg a második helyre, 0.0268 másodpercnyi lemaradással James Hinchcliffe kormányozta be az Andretti Autosport autóját. Örülhetett még a legjobb tizenkettő közé kerülésnek a Dale Coyne Racinges Justin Wilson, a Sarah Fisher Hartman Racing ezen a hétvégén meglepően jól teljesítő pilótája, Josef Newgarden, Andrettiék 2012-es bajnoka, Ryan Hunter-Reay, valamint a Rahal Letterman Lanigan Racing egyelőre négy futamra szerződtetett Oriol Serviája.
Véget ért viszont a móka a Chip Ganassi Racing 10-es autóját terelgető Tony Kanaan-nek, a tavalyi Long Beach-i győztes Takuma Satónak, az Ed Carpenter Racinget képviselő Mike Conway-nek, a 83-as Ganassi géppel továbbra is gyengélkedő Charlie Kimball-nak, valamint a Dale Coyne Racinghez road/street-re szerződött Carlos Huertasnak.
Az etap során egy incidensre is sor került Hunter-Reay és Sato között, aminek következtében a versenyigazgatóság elvette a japán két legjobb körét. A büntetés azonban nem befolyásolta túl nagy mértékben az AJ Foyt Racing pilótájának kvalifikációját, miután amúgy sem állt továbbjutó helyen.
A második csoportkör az Andretti Autosport újoncának, Carlos Munoznak győzelmével zárult, aki 1:07:8746-os idejével landolt a tabella élén. A második helyrőla Team Penske-s Helio Castroneves várhatta a kvalifikáció következő szegmnesét, mindössze 0.0014 másodperces hátrányban Munozhoz képest. A Chip Ganassi Racing Long Beach-en egyelőre még nyeretlen Scott Dixonja a harmadik pozícióból kezdhette meg az összpontosítást a folytatásra. Az új-zélandi mögött a negyedik helyen 0.0135-tel lemaradva a Schmidt Peterson Motorsports franciája, Simon Pagenaud végzett, akin kívül még az Andretti Autosport – szó szerint – családjába tartozó Marco Andretti és a Bryan Herta Autosport újonca, Jack Hawksworth jutott tovább a következő szegmensbe.
Az első nagy meglepetés itt következett, hiszen a verseny komoly esélyeseként számon tartott Will Power már az első körben elvérzett a Team Penske autójával, ahogyan csapattársa, Juan Pablo Montoya sem tudta végrehajtani a továbbjutás bravúrját. Mehetett még civil ruhába öltözni Schmidték orosz újonca, Mikhail Aleshin, a KV/AFS Racinges Sebastian Saavedra, valamint az RLL Racinges Graham Rahal.
Montoya produkciója minden valószínűség szerint eddig Long Beach-en sem készteti elismerő biccentésre Paul Tracy-t, aki egy pillanatig sem tagadja, hogy jóval többet várt egykori riválisától.
„Meglepett, hogy nem ment jobban St. Pete-en. Azt mondták, hogy azért, mert esőben kvalifikált. Hát én nem tudom. Azt is mondják, hogy nincs elég tapasztalata. Szóval, CART-os debütálásakor tényleg egyáltalán nem volt ott tapasztalata és mégis megszivatott mindenkit. Ez a kora miatt van, vagy figyelmetlenség miatt, ki tudja? Nézzük csak meg a számokat. Nehéz ezekkel vitatkozni, tavaly a NASCAR-ban csak szenvedett, idén Kyle Larson átvette az ő autóját és azonnal felhozta.”
A legjobb tizenkettő érdekes felhozatallal kezdődött meg, hiszen egyrészt ugye hiányzott Power, itt volt viszont mind a négy Andretti autó, két újonc (Hawksworth, Munoz), az RLL Racing részéről pedig a négyfutamos Servia, miközben Graham Rahal számára már befejeződött a nap.
Az amerikai versenyző, akárcsak Montoya, szintén nem nyűgözte le Tracy-t a szezonnyitón és ő is tett arról, hogy a kanadai véleménye Long Beach-en se változzon meg. Legalábbis egyelőre.
„Csalódtam Rahal St. Pete-i teljesítményében” – nyilatkozta a kanadai. „Többet kell nyújtania. Fiatal, de egész eddigi karrierje során a legjobb felszerelést kapta. Jelenleg csak ráösszpontosul az összes pénz, az összes szponzor, a mérnöki csapat, erre az első verseny ilyen pocsékul alakul. Többet kell mutatnia.”
A kvalifikáció utolsó részét képező Fast Sixbe a háromszoros Long Beach-i győztes Bourdais jutott tovább elsőként, őt követte honfitársa, Pagenaud, a továbbra is remek formában lévő Newgarden, majd az Andretti kvartett ötven százaléka, nevezetesen Hunter-Reay és Hinchcliffe, az utolsó ember pedig, aki még reménykedhetett a pole-ban nem más volt, mint ….. dobpergés ….. Jack Hawksworth. Letehette viszont a lantot szombatra Dixon, Marco Andretti, Castroneves, Munoz, Servia és Wilson is.
Több, mint érdekesen alakult tehát a kvalifikáció végéig talpon maradt hatos névsora, amelynek tagjai közül mindössze csak Hunter-Reay mondhatja el magáról, hogy már a szezonnyitó St. Pete-i időmérőn is ott tudott lenni a pole-ért zajló utolsó szegmensben. A Ganassi és a Penske szurkolóknak azonban ezúttal csalódniuk kellett, ugyanis a formátum 2005-ös bevezetése óta most először fordult elő, hogy egyik csapat sem képviseltette magát a Fast Sixben.
A rajtelsőség sorsa minden túlzás nélkül az utolsó utáni másodpercben dőlt el. A rendelkezésre álló idő végén, a kockás zászló pillanatában még Hinchcliffe állt az élen, csapattársa, Hunter-Reay viszont egy olyan gyors kört rakott össze végére, hogy az ötödikről egy csapásra felért az első helyre. A kanadai így visszacsúszott másodiknak, míg harmadikként Bourdais állórajtolhat vasárnap a pályafutása eddigi legjobb kvalifikációs eredményét elérő Newgarden mellől. Az ötödik startpozíciót Hawksworth szerezte meg, aki Pagenaud oldalán várhatja a zöld zászlót.
A Toyota Grand Prix of Long Beach vasárnap este, magyar idő szerint 22:40-kor veszi kezdetét – nem győzzük hangsúlyozni – 2008 után első alkalommal, állórajttal.
képek: IndyCar, Firestone Racing
“Versenyautót vezetni olyan, mint láncfűrésszel keringőzni” – Cale Yarborough