Sato nyerte a tornádóval fűszerezett kvalifikációt St. Petersburgben -

Nem indult zökkenőmentesen az IndyCar szezonnyitó hétvégéje a floridai St. Petersburgben.

Az időjárás már a kezdetektől fogva próbára tette a széria mezőnyét. Pénteken az átlagosnál jóval hűvösebb, ráadásul szeles időben kellett megkezdeniük a csapatoknak a felkészülést az évad első futamára, szombatra virradó éjjel pedig egy tekintélyes méretű vihar csapott le a városra. Bár a másnap délelőtti, harmadik edzés során már viszonylag derült, ámde továbbra is széllökésekkel tarkított viszonyok fogadták az autókat, alig néhány órával később minden a lehető legrosszabbra fordult. A meteorológiai állomások nagy kiterjedésű viharcellákat jelentettek, amelyek tornádók kialakulásának valószínűségét is előre vetítették. A helyzet percről-percre zordabb kilátásokkal kecsegtetett, így kiadták a potenciális tornádóveszélyre figyelmeztető jelzést. Ez azzal járt, hogy az IndyCarnak muszáj volt felfüggesztenie a hivatalos programját, a pit lane-t lezárták, a nézőknek pedig el kellett hagyniuk a lelátókat és biztonságos, fedett helyre menniük biztonsági okokból.

Szerencsére végül nem tarolta le egy tornádótölcsér sem a St. Pete-en ideiglenesen kialakított utcai pályát és egy versenyző sem keveredett akaratán kívül a Sárga köves útra, úgyhogy mintegy három óra csúszást követően folytatódhatott az előzetesen kiírt menetrend. A jelentős mértékben eső áztatta pályán a kísérleti nyúl szerepét a Stadium Super Trucks mezőnye volt kénytelen magára vállalni, amely versenyének végén a győztes – egyben a széria megálmodója -, Robby Gordon úgy nyilatkozott, hogy szó legnemesebb értelmében véve, félelmetes volt a vízátfolyásokkal, tócsákkal tarkítótt, rendkívül csúszós pályán vezetni.

„A pálya állapota messze a legrosszabb amit eddig életemben láttam. Ha az IndyCar autókat kiengedik ide, rengetegen fogják a kerítésben végezni” – nyilatkozta az amerikai autósport legendás alakja.

A St. Petersburben tartózkodókat így figyelmeztették a tornádóveszélyre

Az IndyCar végül helyi idő szerint délután háromnegyed hatkor, a U.S. F2000 betétfutama után vághatott neki az idei szezon első kvalifikációjának.

Az időmérő első csoportkörében tizenegy autó gördült pályára, egyöntetűen esőgumikon. Azonban a szinte változatlanul rendkívül csúszós, néhol konkrét kacsaúsztatókra emlékeztető pocsolyáknak és vízátfolyásoknak hála nem kellett sokáig várni arra, hogy előkerüljön a piros zászló. A mostoha körülmények első áldozata a Rahal Letterman Lanigan Racing pilótája, Graham Rahal volt, aki miután ráfutott egy víztócsára, elvesztette uralmát az autója felett és a 4-es kanyarban lévő gumibálákban kötött ki. Az amerikai versenyző munkaeszközében szerencsére nem keletkezett számottevő kár, így folytathatta a körözést, értékelhető időt viszont már nem tudott futni, hiszen egy újabb baleset következtében ismét leparancsolták a pályáról a mezőnyt. Az első csoportkörre szánt tíz perces időlimit végül piros zászló alatt ért véget miután a tavalyi, St. Petersburgi győztes, James Hinchcliffe a falnak csapta az Andretti Autosport autóját. Az idei évben is érvényben lévő szabály következtében, Rahalhoz hasonlóan a kanadai is elvesztette a két legjobb idejét piros jelzés előidézése miatt.

A csoport legjobbjaként a Chip Ganassi Racing 10-es számú autóját vezető Tony Kanaan jutott tovább. A brazilt a 2012-es bajnok Ryan Hunter-Reay követte az Andretti Autosport színeiben, a harmadik pozícióban pedig az Ed Carpenter Racing road/street pilótáját, Mike Conwayt érte az etap végét is jelentő piros zászló megjelenése. Fellélegezhetett még a 25-ös Andretti autót vezető Marco Andretti, a Team Penske sztárja, Helio Castroneves, valamint a délelőtti edzést megnyerő Ganassi pilóta, Ryan Briscoe is.

Az idő előtti befejezés miatt azonban nem maradt lehetősége a javításra többek között a KVSH Racinges Sebastien Bourdais-nak, aki az autójából kiszállva azonnal kikelt magából és az elmúlt tíz percet egy viccnek nevezte, mivel a versenyzőknek egyaltalán nem adatott meg az, hogy egyenlő, igazságos feltételek között kíséreljék meg a kvalifikációs köreiket.

A francia mellett búcsúzott a további küzdelmektől a Schmidt Peterson Racing újonca, Mikhail Aleshin, valamint a már említett Hinchcliffe és Rahal.

A második csoportkör jól példázta a Bourdais által említett unfair viszonyokat. Ez az etap ugyanis eseménytelenül lezajlott, néhány kisebb megcsúszást leszámítva a versenyzők megszakítás nélkül ki tudták használni a rendelkezésre álló tíz percet, ellenben az előző kalapba beosztott kollégáikkal, akiknek cirka öt percnyi zöld zászlós periódus jutott.

Az edzésekhez képest továbbra is tíz másodperccel lassabb köridők jól szemléltették, hogy a pályaviszonyok még mindig messze vannak az optimálistól, ami egyúttal azt is maga után vonta, hogy komoly meglepetéseknek is szemtanúi lehettünk az etap során. Elsőként 1:12:0073-as eredményével az AJ Foyt Racing pilótája, Takuma Sato jutott tovább a kvalifikáció második szegmensébe. A japánt a Chip Ganassi Racing két versenyzője, Scott Dixon és Carlos Munoz követte, de folytathatta még a Bryan Herta Autosport újonca, a már az edzéseken is meggyőzően teljesítő Jack Hawksworth, a Team Penske street menője, Will Power és a normál esetben a tabella végén megtalálható Sebastian Saavedra is a KV/AFS Racing nagy örömére. Mehettek viszont zuhanyozni olyan nevek, mint a Sam Schmidt Motorsports francia tehetsége, Simon Pagenaud, a Dale Coyne Racinges Justin Wilson, a Team Penske színeiben, tizenhárom év után első IndyCar kvalifikációját teljesítő Juan Pablo Montoya, a 83-as Ganassi autót terelgető Charlie Kimball, valamint a Sarah Fisher Hartman Racingnél idén harmadik szezonját megkezdő Josef Newgarden számára is véget ért a nap.

A legjobb tizenkettő között a fentiek értelmében hét különböző csapat, valamint két újonc is képviseltette magát, ami csak tovább színesítette az amúgy sem unalmas időmérőt. Erre a szegmensre már jelentős mértékben javultak a pályaviszonyok, ami a gumiválasztásban és a köridőkben is megnyilvánult. Takuma Sato úgy tűnik, nem a levegőbe beszélt amikor azt mondta, hogy az elmúlt holtszezon során olyan komoly figyelmet fordított a mentális és fizikális felkészülésére, mint még eddigi, teljes pályafutása során soha, ugyanis ismét ő autózta a legjobb időt, amivel kivívta magának a jogot, hogy a Fast 6-ben harcba szállhasson a pole-ért. Készülődhetett még a kvalifikáció utolsó szegmensére Hunter-Reay, Power, Andretti, Kanaan és Dixon is, amely névsor már önmagában garancia volt egy rendkívül kiélezett végjátékra. Nem folytathatta azonban tovább a kvalifikációt a pár sorral fentebb említett két újonc, Munoz és Hawksworth, akiket az utolsó pillanatokban szorultak ki a legjobb hatból, valamint Briscoe, Castroneves, Saavedra és Conway rajtelsőségről szőtt álmai is szertefoszlottak.

Az utolsó szegmens legjobbjaként Takuma Sato zárt, aki ezzel IndyCar pályafutása negyedik pole-ját zsebelhette be. A japán mellől Tony Kanaan várhatja a vasárnapi verseny rajtját, míg a második sorból a Ryan Hunter-Reay – Will Power páros indulhat. Az ötödik pozíciót Scott Dixon szerezte meg, míg hatodikként Marco Andretti zárt, utóbbi ennél még előrébb is végezhetett volna, ha nem a gyors köre kellős közepén pördül meg Kanaan a 10-es Ganassi géppel, ami miatt az amerikai kénytelen volt visszább venni a temójából.