A Közel-Keletre készül az IndyCar -

Helyi idő szerint kedd este került sor az SBJ/SBD szokásos, éves marketingfórumára, ahol az amerikai motorsport világának elitje képviseltette magát.

Az eseményen többek között tiszteletét tette az ISC vezér Lesa France Kennedy, a NASCAR marketing fejese, Steve Phelps, de nem maradhatott otthon az idén hatodik Cup bajnoki címét ünneplő Jimmie Johnson sem. Az az ember, aki bennünket jelen bejegyzés során legjobban érdekel, nem más, mint a Hulman & Co. első embere, Mark Miles. A 2012 októberében kinevezett szakember több érdekességről is szót ejtett az est során, amelyeket természetesen ez a blog sem hagyhat szó nélkül.

A rendezvény elsődlegesen a NASCAR-t érintette, aminek kapcsán Miles elmondta, hogy nagy valószínűséggel kibővítik az Indianapolis Motor Speedway belső részét, ezzel segítve a Cup nagyszámú mezőnyének dolgát a pályán megrendezésre kerülő Brickyard 400 során. Nem szolgálok meglepetéssel, ha azt mondom, hogy a volt ATP vezér szavai nem arattak osztatlan sikert az IndyCar rajongók körében. Sokan nehezményezték, hogy IMS ide, bevételek oda, egyáltalán nem jó ötlet még tovább polírozni a stock-car versenyzés már most gyémántosan csillogó hátsóját. A verseny eddig is szép bevételt hozott, a NASCAR csillaga meredeken ível felfelé már az USA-n kívül is – Lesa France Kennedy szerint a széria nézettsége több, mint 40 %-kal emelkedett a latin-amerikai piacon -, tehát semmi szükség ilyen jellegű módosításokra.

Az IndyCar azonban továbbra is a béka legnemesebb felének árnyékában hűsöl, amit az alábbi, a ’96-os szakadást követő évek televíziós mutatóit ábrázoló grafikon is jól szemléltet. Persze a kilencvenes évek második felének CART nézettségét összehasonlítani a mai IndyCaréval több, mint hülyeség, azonban a nézettségbeli szabadesés vizuális megjelenítésére ragyogóan alkalmas. Ebbe a témába most mélyebben nem mennék bele, hiszen legalább fél tucat ezzel foglalkozó poszt látott már napvilágot a blogon, akit érdekel, a jobb oldali kereső használatával kedvére mazsolázgat, de ne számítson rózsaszín lányregényekre unikornisokkal és szőke hercegekkel.

Elég a szócséplésből, vissza a bejegyzés gerincét képező marketingfórumhoz, azon belül is Mark Miles-hoz.

A nagyfőnök nem tudta – és valószínűleg nem is akarta – kikerülni az IndyCar jövőbeni terveit firtató kérdések áradatát, aminek köszönhetően kaptunk némi morzsát a 2015-re tervezett téli bajnokság részleteit illetően.

Megmondom őszintén, amikor először olvastam Miles mondatait hirtelen nem tudtam, hogy sírjak-e, vagy nevessek, esetleg mindkettőt egyszerre.

Annyi pozitív hozadéka mindenképpen van annak, hogy végre megnevezett néhány lehetséges területet, ahová a tervek szerint a jövő téli időszakban ellátogat az IndyCar, mert eddig csak azt tudtuk, hogy lesz egy nemzetközi minibajnokság és slussz. Attól viszont már konkrétan egy 360 fokos fordulatot tett a nyakamon a tulajdon fejem, hogy melyek is lehetnek a kis turné helyszínei.

Dobpergés ….. Közel-Kelet, India és Dél-Afrika.

Ebből a trióból személy szerint csak az utóbbit tartott relatíve jó ötletnek, a másik kettő viszont ismét felér egy orosz rulettel. A Közel-Keleten az F1 sem képes érdemleges profitot termelni köszönhetően annak, hogy ebben a kultúrában egyáltalán nincs hagyománya az autósportnak. Az pedig már más kérdés, hogy egyáltalán helyszínileg hol találna ideiglenes otthonára a mezőny. A Tilke posványokat kizártnak tartom, ahogyan egy utcai futamot sem tudok elképzelni mondjuk Abu Dhabi egyik puccos, Prada és Gucci kirakatokkal díszített utcájában (max. ha ezen márkák szponzorként is megjelennének a szériában, erre azonban valljuk be, kevesebb esély van, mint a Dale Coyne Racing autóját a minap összetörő Francesco Dracone Indy 500 győzelmére).

Indiában akkor lenne ráció, ha volna a mezőnynek indiai pilótája. Ez esetben borítékolható, hogy az egymilliárd lakosú ország kiemelt figyelmet fordítana az IndyCarra, elég csak Karthikeyanra gondolni. Amíg ugyanis a jó öreg Narain az F1-es mezőny tagja volt, nem akadt olyan szórakozóhely, vagy éppen főtér, ahol ne mutatták volna óriási kivetítőkön a száguldó cirkusz futamait. Manapság, hogy nincs honfitársuk Bernie bizniszében, jelentősen vissza is esett az érdeklődés az iránt.

Annak viszont kimondottan örülök, hogy Miles nem zárja ki egy esetleges dél-amerikai visszatérés lehetőségét.

Jó ideje nem fért már a fejembe, hogy miért nem próbálnak Miles-ék erre a területre fókuszálni, különösképpen, hogy ott máig jelentős mértékű szurkolótábora van a sorozatnak. Gondoljunk csak Mexikóra, ahol az emberek meg vannak pusztulva az autósportért. Elég kiállítani egy pofás versenygépet valamelyik utca közepére és a helyi amígóknak máris beindul a nyálképződésük. Fantasztikus és hálás közönség, ráadásul még a január-februári klímával sem lenne gond. De említhetném Ausztráliát is, ahol az év ezen szakában javában tombol a nyár, az emberek pedig szintén rajonganak az open-wheelért és számos helyszín állna rendelkezésre egy jó futam lebonyolításához.

Miles-ék viszont nem így látják és igyekezenek nagyban játszani, miközben jó úton haladnak afelé, hogy ismét lábon lőjék saját magukat és a 2012-es kínai fiaskó ellenére sem tartják kizártnak, hogy az IndyCar versenyt rendezzen a közeljövőben a sörimádó ruhaexportőrök országában. Akkor már inkább célozzanak meg egy másik ázsiai országot, példának okáért egy Grand Prix of Pyongyang Presented by DPRK jól beleillene a képbe. Az egzotikum garantált és a marketingre fordított (IndyCarról lévén szó, inkább kidobott) pénzt meg lehetne egy az egyben spórolni. Ha ügyesek lennének, talán még Dennis Rodmant is rá tudnák venni, hogy lengesse be a zöld zászlót, arról nem beszélve, hogy itt biztosan 100%-os nézettségi arányt érnének el az állami tévében, amivel később lehetne villogni a szponzorok előtt (bizonyos részleteket kitakarva).

Részemről most, ünnepélyesen megesküszöm, hogy ha bármi is megvalósul a nemzetközi bajnokságból és annak nézettsége meghaladja majd a Duna TV képernyőjén tizenöt évvel ezelőtt úszkáló halakét, akkor oltárt emelek Mark Miles-nak és minden versenynapon ötször leborulok Indianapolis felé.

képek: IMS, NASCARcomics