Montoya visszatért -

November 25-én újabb mérföldkőhöz érkezett Juan Pablo Montoya karrierje, aki ezen a napon, a Sebring International Raceway-en gördülhetett pályára először egy DW12-es volánja mögött.

A Team Penske legújabb szerzeménye hét év után ülhetett be első alkalommal egy open-wheel autó volánja mögé, amelyet nem csak az IndyCar rajongók, de ő maga is izgatottan várt.

„Nem arra hajtok, hogy megpróbáljam az első körömmel megdönteni a pályacsúcsot” – nyilatkozta az utóbbi hetek kőkemény edzéseinek hála egyre fittebb formát öltő Montoya, aki legfontosabb céljának az autó megismerését és az azzal történő összeszokást emelte ki.

A délelőtt során a bogotai pilóta összesen húsz kört tett meg akklimatizáció jelszóval, első benyomása pedig nemes egyszerűséggel egy széles vigyor volt az arcán. A teszten jelen voltak még csapattársai, Will Power, aki az autó beállításában segédkezett, valamint Helio Castroneves is, a brazil azonban ezúttal csak a pálya mellől figyelte az eseményeket.

„Nem nyersz versenyeket és pole pozíciókat a Forma-1-ben és a CART-ban első nekifutásra, ha lassú vagy” – mondta elismerően Power. „Arra számítok, hogy sokat tanulhatok majd tőle. Már azelőtt nagyon sok jó ötlettel rukkolt elő, hogy egyáltalán beült volna az autóba. Az adatok alapján, amelyeket láttam, a vezetési stílusa nagyon hasonló az enyémhez; ahogyan fékez, meg minden.”

A Team Penske gépével először az ausztrál tett meg tíz kört, majd végre-valahára Montoyára került a sor. A csapat tájékoztatása szerint a kolumbiai meggyőzően teljesített, köridejei már a délelőtt folyamán alig pár tizeddel maradtak el Powerétől.

„Meg kell találnom azt a pontot, amikor komfortosan érzem magam az autóban és megértem annak határait. Nem aggódom a gyorsaság miatt. Pokolian fogom nyomni a gázt és ennyi.”

Montoya érkezése felbolygatta a kolumbiai állóvizet. Ha megnézzük a közösségi oldalakat, a dél-amerikai ország autósport kedvelő polgárai tömegével fejezték ki örömüket hősük visszatérése kapcsán, miközben olyan követeléseket fogalmaztak meg, mint a hivatalos IndyCar okostelefon alkalmazás Kolumbiában is elérhetővé tétele, vagy éppen egy saját futam, mondjuk Bogota utcáin.

Montoya tudatában van annak, hogy fokozott érdeklődés övezi új karrierjét (vagy éppen egy régi folytatását tizenhárom év hiátust követően, kinek, hogy tetszik).

„Akarok-e nyerni? Persze, hogy akarok. A tőlem telhető legjobbat akarom-e nyújtani? Igen. Mennyire lesz ez az egész jó? Nem tudom. Le kell győzni Willt, aki az egyik leggyorsabb srác a sorozatban. Helio-nak rengeteg tapasztalata van, versenyeztem ellene, amikor megnyertem a bajnokságot, és ő még mindig nagyon jó. Számukra az autóban lenni minden nap nem jelent nagy ügyet. Ez az otthonuk és nekem is muszáj az otthonommá tennem.”

Montoya az 1999-es CART bajnoki címét és 2000-es Indianapolis 500 győzelmét követően új kihívásokra vágyott, és 2001-ben leszerződött a Forma-1-es BMW Williams F1 Teamhez. Első szezonja meglehetősen furcsán alakult, ugyanis tizenhét futamból mindössze hatot fejezett csak be, de amikor célba ért, akkor a Hungaroringet leszámítva pontszerző helyen. Barcelonában és a Nürburgringen a második helyen intették le, Monzában pedig első győzelmét is megszerezte. F1-es pályafutása során még további hat alkalommal (köztük 2003-ban, Monacóban) locsolhatta a dobogó legfelső fokáról a pezsgőt, legjobb bajnokságban elért eredménye pedig két harmadik hely volt 2002-’03-ban. Saját, privát véleményem szerint Montoyában simán benne volt a világbajnoki cím is, már ami a tehetségét illeti. Az, hogy ez nem jött össze többek között azzal is magyarázható, hogy a kolumbiai valahogy sosem illett bele Bernie cirkuszának – az amerikai közeghez képest – már ekkor a végletekig leszabályzott, a pilótákat eltárgyiasító világába. Ahogyan haladt előre az idő, JPM szemmel láthatóan egyre pocsékabbul érezte magát, ami végül 2005-ös, McLarenhez történt igazolását követően csúcsosodott ki. Főnöke az a Ron Dennis volt, aki híresen katonás fegyelmet követelt meg a csapaton belül, ehhez pedig az öntörvényű Montoyának egyáltalán nem fűlt a foga. Ráadásképpen csapattársként megkapta azt a Kimi Räikkönent, aki egyrészt Dennis szíve csücskeként funkcionált, másrészt pedig már negyedik évét kezdte a McLaren kötelékében. A gárda és a kolumbiai kapcsolata 2006-ban mérgesedett el, amikor is az év kellős közepén Montoya úgy döntött, elege van az egész – szó szerint – cirkuszból és sebtében aláírt Chip Ganssi NASCAR csapatához, amiről egyébként maga Dennis is csak a sajtóból szerzett tudomást.

A váltás éles volt, a stock-car egy merőben más versenyzőt kíván minden tekintetben, mint az open-wheel. Láttunk már jó néhány példát arra, hogy egyes ow-klasszisok, mihelyst tető kerül a fejük fölé, máris úgy pilláznak, mint gyakorlott amish egy Apple prezentáción.

A különbséget Montoya is gyorsan realizálta. A NASCAR királykategóriájában, a Cup-ban hét teljes szezon alatt mindössze két alkalommal tudott nyerni akkor is road-on (2007 Sonoma, 2010 Watkins Glen), összetettben elért legjobb eredménye pedig egy nyolcadik hely 2009-ben.

Idén nyár az Earnhardt Ganassi Racing bejelentette, nem kívánja meghosszabbítani Montoya év végén lejáró szerződését, aminek hatására a 38 éves versenyző úgy döntött, pontot tesz NASCAR karrierje végére és azon melegében el is kezdett puhatolózni az IndyCarban. Először természetesen a Chip Ganassi Racinggel hozták összefüggésbe, azonban a pletyka gyorsan lecsengett, ezt követően pedig maga Michael Andretti hintette el, hogy nagyon szívesen leigazolná egykori ellenfelét saját csapatához. Végül azonban, az előzetes hírekkel ellentétben, óriási meglepetésre a Team Penske lett a befutó, amelynek kötelékében Montoya Helio Castrneves és Will Power mellett vághat neki a soron következő IndyCar szezonnak.

Roger Penkse legújabb alkalmazottját a sebringi tesztre elkísérte felesége, Connie valamint gyermekei, köztük a nyolcéves Sebastian is, aki egyébként néhány nappal ezelőtt nyert meg Homestead-en egy gokartversenyt. Minden esély megvan tehát arra, hogy az elkövetkezendő évtizedekben sem maradunk Montoya név nélkül a versenypályákon.

képek: Penske Racing