II. USAracing Awards

Szezon végén minden magára valamit is adó blog előáll a saját kis értékelésével, melyekben az a közös, hogy roppant mód komolyan veszik magukat.

Az USAracing azonban nyíltan utál rangsorolni, pluszban ha mégis fogná magát és nekiállna egy általános, átfogó értékelésnek, akkor abból terjedelmét tekintve gyaníthatóan egy közepes vastagságú könyvnek megfelelő oldalszám kerekedne ki. Valamit azonban mégis illik alkotni, így jött tavaly az ötlet, hogy kategóriákra bontva értékeljük az elmúlt hónapok eseményeit, persze totál szubjektíven. Akit érdekel, vagy csak simán nosztalgiázni akar, az itt, itt és itt végigböngészheti, hogy 2012-ben kit és mit tartott ezen blog az idény legjeinek.

Azóta pedig eltelt egy újabb év, következzék tehát a 2013-as évad emlékezetes pillanatait és személyeit felsorakoztató lista első része.

Az év embere: Scott Dixon

A Chip Ganassi Racing jószerivel végigszenvedte a szezon első felét, de még a nehéz időszakban is magasan az új-zélandi bizonyult a gárda legjobbjának. Némi technikai jellegű módosítást követően azonban Poconóra feltámadt a nagy múltú csapat, Dixon pedig zsinórban három győzelmet aratott. A háromszögletű ovált követően a torontói duplaforduló mindkét utcai futamát behúzta, ahogy később a houstoni hétvége szombati versenyén sem talált legyőzőre. Tizenkilenc futamból tíz alkalommal végzett a legjobb tízben, szerzett két pole-t, három versenyen pedig az ő nevéhez fűződött a legtöbb élen töltött kör. Megérdemelten landolt nála a bajnoki cím, pályafutása során immár harmadszor.

Az év versenye: MAVTV 500

A rekordhosszúságú, számtalan sárga zászlós szakasszal tarkított, mégis a végletekig izgalmas futam méltó záró akkordjaként szolgált a 2013-as szezonnak. A verseny során balesetekből, műszaki hibákból, felelőtlen döntésekből és kerék-kerék elleni csatákból egyaránt kijutott a mezőnynek, miközben a bajnok kilétének kérdése szinte a végéig nyitott maradt.

Az év legidiótább mozzanata: Takuma Sato, Pocono

A Pocono Raceway-en történt, hogy az ekkor a második helyen álló Ryan Hunter-Reay békésen gurult kifelé a csapata pitjébe, hogy megejtse soron következő kiállását, amikor is hirtelen azt vette észre, hogy konkrétan beágyazódott autóstul a pitlane falába. Mint kiderült, a mögötte érkező, fejben valahol teljesen máshol járó Takuma Sato elfelejtett lassítani és hátulról nagy sebességgel nekiment kollégája 1-es számú Andretti Autosport gépének. Az amatőr hiba után Sato élő egyenes adásban kért elnézést kollégájától, aki azonban hiába, hogy vissza tudott térni a futamba, már búcsút mondhatott az értékelhető eredménynek.

Az év előzése: James Hinchcliffe, Brazília

Az Andretti Autosport pilótája úgy nyerte meg a szezon harmadik futamát Sao Paulóban, hogy egy teljes kört sem töltött az élen. A vezetést a verseny utolsó körének utolsó kanyarjában vette át Takuma Satótól egy olyan manőverrel, amivel bizonyította, hogy helye van a nagyok között.

Az év legidétlenebb hajviselete: Bronte Tagliani

Az USAracing Awards legszakmaibb kategóriájában tavaly Sebastian Saavedra aratott győzelmet, idén azonban trónfosztásra kerül sor. Alex Tagliani becses asszonykájának ugyanis sikerült olyan tökéjre fejlesztenie már-már védjegyének tekinthető kakastaréját, hogy mellette a kolumbiai versenyző frizurája szolid, eminens diákosnak hat. A nagyszájú fitneszkirálynő feje tetején ügyesen ötvöződik egy tarajos sül, egy kakadu törpesügér, valamint a Szigeten a kezdetek óta jelen lévő ős-punk kommandó összes tagja. Megveszekedett kíváncsisággal várjuk, hogy jövőre mivel rukkol elő … már ha férjura talál magának ülést.

skaé5.png

Az év leghajmeresztőbb pillanata: Scott Dixon felrobbanó váltója Texasban

A 9-es számú Ganassi autóban már a Firestone 550 kezdete óta vacakolt a váltó, a verseny hatvanadik körét követően pedig végképp megadta magát, méghozzá egy látványos robbanás formájában. Az ijesztő jelenetre pitkiállás közben került sor és csak a szerencsének köszönhető, hogy senki nem sérült meg komolyabban.

Az év ámokfutása: JR Hildebrand St. Pete-ben

Ha Sato poconói pitincidensén csak csóváltuk a fejünket, akkor következzék a hülyeség magas foka, egyenesen a szezonnyitóról, JR Hildebrand prezentációjában. Az amerikai pilóta ezen a futamon finoman szólva sem volt a helyzet magaslatán: bemelegítésként rögtön az elején majdnem kirakta a pályáról Graham Rahalt, majd hamarosan nagy igyekezetében a gumifallal is az ajánlottnál szorosabb ismeretséget kötött. A java azonban még hátra volt. JR, figyelmen kívül hagyva, hogy körhátrányban van, nemes egyszerűséggel megelőzte a harmadik helyen haladó Simona de Silvestrót, majd ugyanezt eljátszotta a pace carral, végül sárga zászlós szakasz alatt elkezdte buzerálni autója kormányát, ami olyannyira elvonta a figyelmét, hogy ráfutott az előtte békésen abroncsait melegítő, restartra készülődő Will Power 12-es Team Penske gépére, pontot téve ezzel mindkettejük futamára.

Az év legelszabottabb csapatfőnöki döntése: Roger Penske, MAVTV 500

Az USAracing által mélységesen tisztelt, mi több, minden elfogultság nélkül (de) nemes egyszerűséggel ördögi géniusznak titulált Roger Penske komoly hibát vétett a szezonzáró futam hajrájában. A verseny utolsó harmadában ugyanis kihívta egy gyors szervizelésre a bajnoki címért küzdő Helio Castronevest, csak éppen azt nem vette észre, hogy a pit zárva van. A szabályok szerint áthajtásos büntetésre ítélték a brazilt, ami finoman szólva sem jött jól abban a felfokozott szituációban, amiben minden egyes ezredmásodperc számított.

Folyt. köv.

képek: IndyCar, Tumblr