Tagliani nélkül fejezi be a szezont a Barracuda Racing -

Hivatalossá vált az, amit már mindenki előre tudott, nevezetesen, hogy Alex Taglianinak végérvényesen befellegzett a Barracuda Racingnél.

A kanadai veterán kirúgása már akkor biztosra volt vehető, amikor a Bryan Herta tulajdonában lévő csapat bejelentette, hogy a Mid-Ohio-i futamot megelőző kollektív teszten Luca Filippi kap lehetőséget a 98-as számú autó volánja mögött. A hír nyilvánosságra hozatalának pillanatában sejthető volt ugyanis, hogy amennyiben a többszörös GP2 futamgyőztes olasz nem töri tropára a gépet és képes konstans gyors köröket futni, akkor az Isten nem mentheti meg attól, hogy megvalósuljon – saját bevallása szerint – élete álma és elrajtolhat a soron következő versenyhétvégén. Tagliani ugyanis lehet akármennyire szimpatikus és rajongóközpontú, ha a pályán nyújtott teljesítménye az idei szezonban katasztrofális képet öltött. Márpedig a szponzorok nem a kedvességért fizetnek, arról nem is beszélve, hogy senki nem adja a pénzét szívesen egy olyan reklámfelületért, amelyet észre sem venni, hogy a pályán van, ha pedig mégis képernyőre kerül, akkor már csak az összetört autó maradványaira tud a kamera rázoomolni.

Ahogyan tehát várható volt, Mid-Ohion már Luca Filippi terelgethette a Barracuda Racing gépének kormánykerekét, mellyel végül a tizenhatodik helyen ért célba, tegyük hozzá,körön belül és Tagliani idei átlagteljesítményével ellentétben, az olasz leglább egyben vitte haza járművét. Bár tegyük hozzá, ő autótörés tekintetében már az időmérőn átesett a tűzkeresztségen, minek következtében a szabályok értelmében bukta is legjobb két körét, pedig azok alapján simán tovább juthatott volna a kvalifikáció következő körébe.

Itt megjegyezném egyébként, hogy Filippi IndyCar szerepléséről egy árva szó nem sok, annyit nem olvastam magyar nyelvű oldalakon, holott mégiscsak GP2 bajnoki második helyezett volt, vagy mi a szösz, legalább egy lábjegyzetet megérdemelt volna. Belegondolva azonban nem igazán lep meg, hiszen Rubens Barrichello tavalyi produkciójáról sem írtak sehol szinte egy árva mukkot sem, ellenben Takuma Sato idei Long Beach-i győzelméről még a bulvár szegmens is megemlékezett. A jól ismert kettős mérce ugyebár, ha olyasmi történik, amellyel az IndyCart lehet lejáratni, az máris szalagcím, ellenben ha adott kétszeres Forma-1-es vb-ezüstérmes és/vagy GP2 sztár beleszürkül a mezőnybe azt illik elsumákolni, mert nem passzol a kreált sztereotípiába. So sweet…. ahogyan az ínglis mondaná.

Visszatérve tehát a Barracuda Racinghez és Filippihez, a fiatal versenyző a Mid-Ohio-i futam után úgy nyilatkozott, hogy fantasztikusan érezte magát az autóban és a közegben egyaránt, de nem sok esélyt lát arra, hogy további lehetőséghez jut idén. Nos, Bryan Hertáék másként gondolták, így Luca barátunk Baltimore-ban és a houstoni duplafordulón is beülhet a 98-as számú DW12-es volánja mögé.

A maradék két hátralévő versenyen (azta, de rohan az idő, mintha tegnap picsogtam volna azon, hogy mikor lesz már a szezonnyitó…) pedig Hertáék jóvoltából visszatér az IndyCar mezőnyébe mindannyiunk kedvenc JR Hildebrand-ja. Az amerikai fiú nehéz időszakon van túl, hiszen nem elég, hogy június elején a Panther Racing úgy kivágta, mint a macskát szokás, néhány héttel ezelőtt Seattle-ben még ismeretlen elkövetők ki is rámolták az autóját, magukkal víve értékes technikai felszereléseket.

Sokan egyébként most jogosan húzhatják fel a szemöldöküket, mondván Hildebranddal cseberből-vederbe esik a csapat, miután az amerikait hasonló okokból rúgta ki a Panther, mint amiért megvált Taglianitól a Barracuda. Egyet azonban nem szabad elfelejteni, Alex idén tölti be a negyvenet, a legnagyobb jóindulattal nézve is túl van már a fénykorán, szemben JR huszonöt évével, utóbbi ráadásul nem egyszer bizonyította, hogy gyors, agresszív és nagyon tehetséges versenyző, akinek pusztán fejben kellene rendet raknia, mentálisan lenyugodnia és akkor akár kiugró eredmények elérésére is képes lehet. Idei emlékezetes hibái, lásd a St. Petersburg-i ámokfutását, melyről annak szenvedő alanya, Will Power tudna a leginkább mesélni, vagy éppen a Panthernél az utolsó koporsószögét beverő indianapolisi, 4. körös balesete is, egyaránt pszichológiai okokban keresendő, nem pedig képességbeli hiányosságokban. Hildebrand tipikusan az a pilóta, akinek fontos a megfelelő légkör, a normális hangnem, ez utóbbinak pedig volt főnöke, John Barnes köztudomásúlag elég gyakran híján van. Meglátjuk, mire viszi Bryan Herta szárnyai alatt.

A fiatal amerikai a jövő hétvégén megrendezésre kerülő sonomai hétvégén öltheti magára először a Barracuda Racing színeiben pompázó overált, majd ezt követően a fontanai szezonzárón kap ismét lehetőséget a csapat autójában.

Egy biztos, mind Hildebrandnak, mind Filippinek rendesen oda kell tenniük magukat, hiszen lehet kettejük közül kerül majd ki a Barracuda Racing 2014-es, teljes szezonos pilótája. Bár a csapat egyes pletykák szerint jövőre két autóssá szeretne bővülni, azonban még ez sem garancia semmire, hiszen az olasz-amerikai kettősön kívül számos versenyző ácsingózik már most az üresen álló helyekre.

képek: IndyCar