Marco Andretti ráérzett a trükkös háromszögre
Sikerrel zárult az IndyCar július 4-ei nyílt tesztje a Pocono Raceway-en.
A pályára 1989 óta idén először, ezen a hétvégén visszatérő széria mezőnye maximálisan kihasználta a rendelkezésre álló időt, ami nem is csoda, tekintve, hogy lényegében sem tapasztalatuk, sem pedig összehasonlítási alapjuk nem volt a háromszögletű aszfaltcsíkot illetően. A csütörtöki napot megelőzően csak kétszer nyílt alkalom arra, hogy IndyCar autó pályára gördülhetett a pennsylvaniai létesítményben, méghozzá a Firestone áprilisi, négy pilótával lezajlott abroncstesztjén, valamint június végén, a Chevrolet szervezésében meghirdetett zárt eseményen, melyen végül két Honda motoros csapat is csatlakozott az amerikai márka erőforrásait használó gárdákhoz.
Az, hogy az 1989-es, 211.715 mph-s, Emerson Fittipaldi nevéhez fűződő uralkodó pályacsúcsnál jobb idők fognak születni előre borítékolható volt, pláne, hogy már a Chevy teszten futottak 218 mph feletti köröket, arra azonban nagyon kevesen számítottak, hogy a nap legjobb eredménye a 221 mph-t fogja súrolni. Márpedig így történt, az elkövető pedig nem más volt, mint a Pocono Raceway-t hazai pályájának tekintő Marco Andretti. Az Andretti Autosport fiatal versenyzője végig dominált a teszt folyamán, maximum csak ideiglenesen adta át másnak az első helyet. Abszolút legjobb eredményét, a tekintélyt parancsoló 220.963 mph-t (355.61 kmh) alig egy órával a leintés előtt rakta össze, melynek jelentőségét jól mutatja, hogy a nap végi, összesített eredménylista második helyét megszerző Tony Kanaan legjobb köre is több, mint 1 mph-val lassabb volt amerikai kollégájáénál.
Andretti természetesen szuperlativuszokban beszélt a Pocono Raceway-ről, melyet ott helyben rögtön ki is nevezett legújabb kedvenc pályájának. A 26 éves pilóta emellett azt is elmondta a kíváncsi újságíróknak, hogy véleménye szerint a vasárnapi verseny legkritikusabb pontja az egyes kanyar lesz, mivel előreláthatólag az előzések túlnyomó többségét közvetlenül előtte, a hármas kanyar kijáratánál fogják végrehajtani, ezért azt követően nagyon résen kell lennie a mezőnynek. Véleményével nincs egyedül, miután több kollégája állította egybehangzóan, hogy nem nagyon van még egy olyan kanyar a világon, ami ehhez egyáltalán fogható lenne.
Marco emellett köszönetét is kifejezte az IndyCarnak a Poconóra jóváhagyott aero csomagért, valamint a Firestone gumiválasztását sem felejtette el méltatni, miközben lelki szemei előtt már a vasárnapi győzelem lebegett, mellyel kapcsolatban viszont saját elmondása szerint semmivel sem nehezedik több nyomás a vállára, mint a szezon bármely más állomásán. Persze az Andretti klán legfiatalabb generációját képviselő versenyző karrierje során megszokhatta, hogy pusztán családja miatt az átlagosnál jóval több elvárásnak kell megfelelnie, ezért az olyan tények, mint hogy alig negyven percre található az otthonától a pálya, csak nüansznyi statisztikai adatnak felelnek meg. Ahogyan az olyan kis anekdoták is hidegen hagyják, mint az elmúlt napokban kétmilliószor felemlegetett 1986-os poconói futam, ahol édesapja, Michael indult a pole-ból, a győzelmet pedig nagyapja, Mario zsebelte be.
A KV Racing színeiben annyi viszontagság után idén élete első Indianapolis 500 győzelmét megszerző – ezzel pedig a Triple Crown-ra esélyessé előlépő – Kanaan 219.802 mph-t sajtolt ki a Chevrolet motorból, míg mögötte a harmadik helyet honfitársa, a bajnokságot jelenleg vezető Helio Castroneves szerezte meg 219.123 mph-s tempójával. A negyedik pozícióban Ed Carpentert találhatjuk, aki 218.788 mph-s körét kvalifikációs szimuláció közepette futotta meg, míg a legjobb ötöt az aktuális bajnok Ryan Hunter-Reay zárta a maga 218.293 mph-s legjobb tempójával.
A tabella további része is érdekesen alakult. A Chip Ganassi Racing pilótái közül ezúttal is Scott Dixon bizonyult a legjobbnak. Az új-zélandi versenyző 218.221 mph-s sebessége alig múlta felül a hetedikként rangsorolt Sebastien Bourdais 218.209 mph-s tempóját. A Dragon Racing idén enyhén szólva is gyengélkedő, ezáltal a bajnokság huszonegyedik helyén álló franciája mögött a jelenlegi szezonban már három futamgyőzelemnél tartó James Hinchcliffe végzett 218.190 mph-s körével. A top 10-be 218.171 mph-jával sikerült még beférnie a Team Penske-s Will Powernek, valamint a Rahal Letterman Lanigan Racing angol pilótájának, James Jakes-nek, aki a délután folyamán hozta össze 217.801 mph-s legjobb körét.
Dario Franchitti vesszőfutása viszont úgy fest, csak nem akar megszakadni. A skót pilóta az autója egyensúlyával küszködött, a végelszámolásnál pedig 217.519 mph-s tempójával csak a kiábrándító tizenötödik helyre futotta neki. Hasonlóképpen nem nyújtott valami acélos teljesítményt Graham Rahal, pedig a legutóbbi versenyhétvégén, Iowában már úgy látszott, lassan kezd összejönni számára egy épkézláb autó. A Rahal Letterman Lanigan Racing 24 éves pilótája végül csak a huszonkettedik lett az összesített eredménylistán, bónuszként pedig a teszt végén, közvetlenül a leintés előtt még az autóját is majdnem sikerült összetörnie.
A Barracuda Racing versenyzője, Alex Tagliani mindössze 0.019 mph-val maradt le Franchitti mögött és végzett a tizenhatodik helyen. A veterán pilóta ennek ellenére lelkesen várja a hétvégi versenyt.
„Szerintem a rajongók nagyon jól fognak szórakozni. A hosszú és széles egyenes sok előzésnek és akciónak kedvez, ráadásul pontosan ott, ahol a legnagyobb lelátó található” – nyilatkozta a kanadai, aki nem volt rest jóslatokba is bocsátkozni és elmondta, hogy mindent összevetve nagy esély van arra, hogy izgalmak tekintetében megismétlődik az idei Indianapolis 500, melynek során hatvannyolc alkalommal változott az élen álló személye.
A mezőnynek nem sok ideje van pihenni, hiszen szombaton már edzések és kvalifikáció vár rájuk, míg vasárnap, magyar idő szerint este hatkor kezdetét veszi a Pocono Indy 400, ahol többek között az is kiderül, hogy Tony Kanaan életben tudja-e tartani esélyeit a Triple Crown-ra és az azzal járó egymillió dollárra.
Az erőviszonyok pedig továbbra is rendkívül kiegyenlítettek, melyet mi sem tükröz jobban, mint hogy az első és a huszonnegyedik helyezettet csak 1.1 másodperc választja el egymástól.
képek: IndyCar
“Versenyautót vezetni olyan, mint láncfűrésszel keringőzni” – Cale Yarborough