Meglepetés pole az Indianapolis 500-on

Nem kis meglepetésre a saját csapatával induló Ed Carpenter szerezte meg a pole-t a jövő vasárnap esedékes 97. Indianapolis 500-on, ami azt is jelenti, hogy hét évet követően ismét amerikai rajtelsője van a legendás versenynek.


Az amerikai nyitott karosszériás autóversenyzés legjobban gyűlölt személyiségének, az Indy Racing League-et megalapító Tony George mostohafia 228.762 mérföld per órás átlagsebességgel teljesítette négy kvalifikációs körét, és ezzel életében másodszor rajtolhat az élről főkategóriás szériában. Persze nem csak ez volt a szombati Pole Day egyetlen meglepetése, azonban ne szaladjunk ennyire előre, először nézzük meg nagy vonalakban, hogy hogyan és milyen szisztéma szerint is működik az egyedi, semmilyen más futamhoz nem hasonlító Indianapolis 500 időmérője.

Az első kvalifikációs napon, vagyis a már említett Pole Day-en a rajtrács első huszonnégy helyezettjének sorrendje dől el, majd a második napon, az úgynevezett Bump Day-en a 25-33. pozíciók kerülnek kiosztásra, valamint – több, mint 33 autó nevezése esetén – az is kiderül, hogy mely pilótának és csapatnak ér véget ezen a ponton a május hónap. A tavalyi évben nem fenyegetett senkit az a veszély, hogy egy héttel a futam előtt kihullik a mezőnyből, lévén a motorszállítói botrány miatt éppen csak, hogy összejött a tradicionális autólétszám, idén viszont már harmincnégy hivatalosan bejelentett versenyző szeretne maradandót alkotni a világ leghíresebb ötszáz mérföldes viadalán, ami azt jelenti, hogy egyvalaki vasárnap távozni kényszerül a további küzdelmektől. Hogy ki lesz az a szerencsétlen, ma éjjel derül ki, abban pedig már most összekulcsolt kezekkel reménykedhetünk, hogy nem az időjárási viszonyok döntik el a kérdést.

ims_1.jpg

A szombati napon ugyanis egyáltalán nem voltak kegyesek az égiek az Indianapolis 500 résztvevőivel szemben, miután magát a kvalifikációt is közel másfél-kétórás csúszással tudták csak elkezdeni csapadék miatt. Az autók sorsolás útján meghatározott sorrendben gördültek a pályára, hogy megfussák a köreiket, melyek átlaga végül a végső kvalifikációs átlagsebességet adta. A nap első áldozata is hamar meglett, méghozzá Conor Daly személyében. Az AJ Foyt Enterprises újonca alatt ugyanis első mért körében megadta magát a Honda erőforrás, így a 22 éves amerikai már elmondhatta magáról, hogy az elmúlt két napban egyaránt megtapasztalta milyen egy isteneset bukni a Speedwayen, valamint elszenvedni egy kulcsfontosságú pillanatban bekövetkező műszaki hibát. Sovány vigasz, de legalább reménykedhet, hogy a verseny – hacsak a Bump Dayen nem ő lesz a leggyengébb a láncszem – már simán megy majd, lévén az ember kétszer nem léphet ugyanabba a folyóba.

Ha valaki elégedetlen volt a teljesítményével, annak a szabályok értelmében később lehetősége nyílt arra, hogy megpróbálkozzon a javítással, ez azonban azzal járt, hogy a korábbi idejét nemes egyszerűséggel törölték, így simán benne volt a pakliban, hogy szépítés helyett még inkább hátraesik. Volt már a múltban arra példa, hogy egy biztos bejutó helyen lévő pilóta gondolt egy nagyot és a még jobb rajtpozíció érdekében még egy kvalifikációs kísérletet hajtott végre, aminek eredménye az lett, hogy végül a legjobb harmincháromba sem fért bele. A javítás lehetőségével többen is éltek tegnap, jellemzően azok, akik nagyon szerették volna elkerülni a vasárnapi Bump Day-t.

and_1.jpg

A kvalifikáció első szegmensének végén kialakult azon huszonöt autó sorrendje, melyek már biztosan ott lehetnek a jövő vasárnap esedékes Indianapolis 500-on – szándékosan nem írok versenyzőt, mivel a szabályok értelmében nem személyek, hanem autók vívják ki a részvétel jogát, így a csapatok fenntarthatják a jogot maguknak, hogy más pilótával vágnak neki a futamnak, mint aki az adott autót bekvalifikálta a harmincháromba. Emlékezzünk csak a 2011-es botrányra, amikor Ryan Hunter-Reay nem tudott bejutni a mezőnybe, így Michael Andretti hathatós közbenjárása révén az AJ Foyt Enterprises kirakta autójából azt a Bruno Junqueirát, aki a tizenkilencedik rajthelyet szerezte meg és helyette az amerikait indították a versenyen pusztán szponzorációs okok miatt. Az eset nagy felháborodást keltett, de mivel a szabályok szerint cselekedtek, le kellett nyelni a békát, Junqueirát pedig valószínűleg az sem vigasztalta, hogy RHR-nek a csere miatt utolsóként kellett elrajtolnia.

Tehát, az első szegmens végén kiderült, hogy mely kilenc versenyző (érdekesség, hogy mindegyikük autójában Chevrolet motor dübörög) jut tovább a második körbe, ahol nem más volt a tét, mint a pole pozíció, valamint azt is megtudtuk, hogy mely pilótáknak kell vasárnap ismét megküzdeni azért, hogy biztos indulókká váljanak a május 26-ai futamon.

A rajtelsőséget, mint már a poszt elején említettem, az indianapolisi születésű Ed Carpenter szerezte meg, aki egyébként az IndyCar legutóbbi 500 mérföldes versenyének győztese is egyben. Szegény srác pont akkor nyert tavaly szeptemberben Fontanán, amikor ezzel párhuzamosan Hunter-Reay-t bajnokká koronázták, így Eddie fiú parádés elsősége kábé a kutyát sem érdekelte. Most legalább ezért is fürödhet a dicsfényben, megérdemel némi kárpótlást.

indyin.jpg

A második helyről az Andretti Autosport ifjú tehetsége, a kolumbiai Carlos Munoz indulhat, ami annak ellenére, hogy a 21 éves pilóta Indianapolisban élete első főkategóriás futamára készül, egyáltalán nem tekinthető meglepetésnek, hiszen az elmúlt napokban többször is tanúbizonyságát tette annak, hogy elképesztően gyors tud lenni. Mondjuk maga a verseny egy teljesen más tészta lesz, magam részéről roppant kíváncsi vagyok arra, hogy mennyire fogja bírni mentálisan mindazt a nyomást, amit egy ötszáz mérföldes őrület tesz az emberre, nem beszélve arról, hogy ekkora mezőnyben, ilyen tempóban még életében nem vezetett.

Az első sorba még Marco Andrettinek sikerült beverekednie magát, aki idén már végleg pontot szeretne tenni a hírhedt Andretti-átok végére. Apropó Andretti Autosport, a csapat az elmúlt edzésnapok alapján a verseny egyik legnagyobb esélyesévé lépett elő, miután hét edzésből ötöt megnyertek és előfordult, hogy csak egy hajszál választotta el őket attól, hogy ötösfogatuk megalázóan kibérelje a tabella első öt helyét. Nem is nyílt tágra senkinek a szeme annak láttán, hogy mindegyik pilótájuk simán bejutott a pole-ért küzdő legjobb kilencbe: Munoz második és Marco harmadik pozíciója mellett ugyanis EJ Viso a negyedik, Ryan Hunter-Reay a hetedik, James Hinchcliffe pedig a kilencedik helyről várhatja a megváltó zöld zászlót május 26-án. Az Ed Capenter Racing egy szem Ed Carpentere, valamint az öt AA autó mellett az első három sort a Team Penske alkotja, miután Roger Penske szintén elmondhatja magáról, hogy az összes versenyzője ott van a mezőny legelején. A részidős pilótaként foglalkoztatott AJ Allmendinger az ötödik leggyorsabb volt, az oválokon általában csetlő-botló Will Power a hatodik, a háromszoros Indianapolis 500 győztes Helio Castroneves pedig a nyolcadik lett. Itt mindenképpen meg kell említeni Dario Franchittit, aki Castroneveshez hasonlóan szintén háromszor locsolhatta a tejet a Victory Lane-en. A Chip Ganassi Racing skót sztárja a tizenhetedik rajthelyet tudta megcsípni, ami azonban semmit nem jelent, hiszen tavaly például a tizenhatodik pozícióból tudott nyerni, akárcsak 2005-ben Dan Wheldon.

 

A mezőny ezen része tehát baromi boldog most, vannak azonban olyanok, akik továbbra sem lélegezhetnek fel. A mai Bump Dayen ugyanis tíz versenyző ácsingózik a rajtrács maradék kilenc helyére, így borítékolhatóan valaki nagyon szomorúan fogja elhagyni magyar idő szerint vasárnap éjjel az Indianapolis Motor Speedway-t. A névsor pedig, akikért izgulhatunk: Buddy Lazier (Lazier Partners Racing), Sebastian Saavedra (Dragon Racing), Pippa Mann (Dale Coyne Racing), Ana Beatriz (Dale Coyne Racing), Josef Newgarden (Sarah Fisher Hartman Racing), Tristan Vautier (Schmidt Peterson Motorsports), Graham Rahal (Rahal Letterman Lanigan Racing), Michel Jourdain Jr. (Rahal Letterman Lanigan Racing), valamint a Pole Day-en a technika áldozatává vált Conor Daly (AJ Foyt Enterprises) és Katherine Legge, aki a Bump Day-en ül először a Schmidt Peterson Motorsports 81-es számú autójába.

 

Lesz ma is mit nézni.

 

 

A 97. Indianapolis 500 rajtrácsa a Pole Day-t követően
 
Rajthely Versenyző Csapat (motor) Átlagsebesség
1. Ed Carpenter Ed Carpenter Racing (Chevrolet) 228.762 mph
2. Carlos Munoz (R) Andretti Autosport (Chevrolet) 228.342 mph
3. Marco Andretti Andretti Autosport (Chevrolet) 228.261 mph
4. E.J. Viso Andretti Autosport (Chevrolet) 228.150 mph
5. A.J. Allmendinger Team Penske (Chevrolet) 228.099 mph
6. Will Power Team Penske (Chevrolet) 228.087 mph
7. Ryan Hunter-Reay Andretti Autosport (Chevrolet) 227.904 mph
8. Helio Castroneves Team Penske (Chevrolet) 227.762 mph
9. James Hinchcliffe Andretti Autosport (Chevrolet) 227.070 mph
10. J.R. Hildebrand Panther Racing (Chevrolet) 227.441 mph
11. Alex Tagliani Barracuda Racing (Honda) 227.386 mph
12. Tony Kanaan KV Racing Technology (Chevrolet) 226.949 mph
13. Oriol Servia Panther/DRR (Chevrolet) 226.814 mph
14. Justin Wilson Dale Coyne Racing (Honda) 226.370 mph
15. Sebastien Bourdais Dragon Racing (Chevrolet) 226.196 mph
16. Scott Dixon Chip Ganassi Racing (Honda) 226.158 mph
17. Dario Franchitti Chip Ganassi Racing (Honda) 226.069 mph
18. Takuma Sato A.J. Foyt Enterprises (Honda) 225.892 mph
19. Charlie Kimball Chip Ganassi Racing (Honda) 225.880 mph
20. James Jakes Rahal Letterman Lanigan Racing (Honda) 225.809 mph
21. Simon Pagenaud
Schmidt Hamilton Motorsports (Honda)
225.674 mph
22. Townsend Bell Panther Racing (Chevrolet) 225.643 mph
23. Ryan Briscoe Chip Ganassi Racing (Honda) 225.265 mph
24. Simona de Silvestro KV Racing Technology (Chevrolet) 225.226 mph
25. ? ? ?
26. ? ? ?
27. ? ? ?
28. ? ? ?
29. ? ? ?
30. ? ? ?
31. ? ? ?
32. ? ? ?
33. ? ? ?

 

  

 

képek: google

hirdetés

Ez a weboldal a jobb felhasználói élmény érdekében cookie-kat használ.
Elfogadom
Elutasítom
Privacy Policy