Allmendinger nagyon kúl

Február 19-én, nyolc csapat tizenhárom versenyzőjének részvételével megkezdődött az IndyCar tavaszi, kollektív tesztsorozata a Sebring International Racewayen.

A résztvevőket kellemes, napsütéses, bár kissé hűvös idő fogadta a floridai aszfaltcsíkon, optimális feltételeket biztosítva a hatékony munkához. A szép számban megjelent sajtó képviselőit, valamint a közösségi oldalak előtt gúvadó szemekkel görnyedő rajongókat azonban ezúttal nem a köridők foglalkoztatták leginkább, hanem sokkal inkább egy bizonyos személy. A tesztnap VIP státuszát pedig nem más érdemelte ki, mint az az ember, akitől az elmúlt napokban hangos volt a média, név szerint AJ Allmendinger.

A 31 esztendős amerikai versenyző szupersztároknak kijáró fogadtatásban részesült a szurkolók részéről, de a helyszínen lévő kollégái révén sem panaszkodhatott nem megfelelő bánásmódra, miután hét esztendőt követően most először pattanhatott be egy open-wheel autó volánja mögé. ‘Dinger’ természetesen nagyon izgatott volt, és egyben hálás is annak a Roger Penske-nek, aki mindezt lehetővé tette a számára, hiszen a sebringi teszten nem kevesebb múlhat az elmúlt nyáron priuszt szerzett pilóta számára, mint a karrierje, pontosabban annak újrakalibrálása. AJ tavaly júliusban bukott le a NASCAR egyik rutin drogtesztjén, és miután a B-próba is megerősítette a stimulánsok jelenlétét a szervezetében, Brian France-ék felfüggesztették a liszenszét és a széria rehabilitációs programjában, a Road to Recoveryben való részvételre kötelezték. Ez azonban még korántsem volt minden, hiszen alig pár nappal a botrány kirobbanását követően a Penske Racing úgy kivágta a csapatból emberünket, ahogyan a macskát szokás, ezzel pedig ha lehet még komolyabb problémák elé állítva szerencsétlen, rossz útra tévedt – ekkor már ex – versenyzőjüket. AJ azonban emelt fővel végigcsinálta a számára kötelezően kiírt programot, és végül októberben már ott lehetett a Charlotte Motor Speedway-en rendezet Sprint Cup viadalon a Phoenix Racing színeiben. A hangok viszont, amelyeket a botrány óta képtelenség lecsillapítani, egyre inkább követelték, hogy AJ-nek az IndyCarban van a helye, nem a stock-carban, az az ő világa, a családja, etcetera, etcetera. Imájuk pedig végül meghallgattatott.

Február 7-én robbant a bomba és az ördögien zseniális Roger Penske bejelentette, tesztlehetőséget kínál egykori pilótájanak, akit fél évvel ezelőtt még saját kezűleg rúgott ki NASCAR csapatából. Ezúttal viszont felkínálta neki IndyCar gárdája egyik gépét, ezzel rajongók százezreinek álmát váltva valóra. Innentől már csak annyi a kérdés, hogy ki a nagyobb híró? Allmendinger, aki tavaly nyáron a mélybe zuhant, de nem tört meg és elszántan bávatag tekintetével azóta is lázasan igyekszik visszaküzdeni magát az őt megillető helyre, vagy Penske, aki afféle jóakaró szerepében tetszelegve mentőövet dobott a megboldogult Champ Car érában hírnevet szerzett amerikai számára. A csavar itt (is) keresendő. A tengerentúli nyitott-karosszériás versenyzés szakadását követően a szurkolók előtt is lement a függöny, különösképpen a CART/CCWS szimpatizánsok (ők voltak nagyon nagy többségben) előtt, és minden szalmaszálat megragadtak, hogy beszólogassanak az Indy Racing League-nek. Ezen szurkolók jelentős része még a 2008-as újraegyesülés óta sem tud beletörődni az IRL megalakulása okozta károkba, és meglehetősen ferde szemmel néz a jelenlegi IndyCarra (hozzáteszem van is rá okuk bőven). Nos, Penske bá AJ révén nagy érzékkel dobott eléjük egy meglehetősen szaftos gumicsontot, az általuk megannyiszor visszasírt CC-t felidézve, ahol 2004-es megjelenését követően Allmendinger rekordidő alatt kivívta magának a sweetheart státuszt, köszönhetően többek között annak, hogy ő volt az, aki leginkább megszorongatta a széria akkori egyeduralkodóját, Sebastien Bourdais-t. Nevezzük nevén a dolgot, Penske számára AJ a tökéletes eszköz ahhoz, hogy tovább szilárdítsa a széria rajongói bázisát, fényezze önmagát és egyúttal előtérbe tolja a csapatát. Márpedig Roger Penske-t lehet szeretni, nem szeretni (engem például a csodálattal vegyítve ráz ki tőle a hideg), de muszáj elismerni, hogy egy született zseni.

A sebringi első tesztnapot nyugodtan át lehetett volna nevezni „The Dinger Show-ra”, hiszen lényegében semmi másról nem szóltak a hírek, csak hogy éppen hol van, milyen időt fut AJ, a többi tizenkét pilóta pedig statisztaszerepbe kényszerítve körözött a pályán. Minden mozzanatáról ápdételtek, legtöbbször képekkel illusztrálva: ‘AJ az autója mellett’, ‘AJ az autójában ül’, ‘AJ a mérnökével beszélget’, ‘AJ Castronevesszel nevetgél’, ‘AJ a falat támasztja’ stb. Egy idő után már komolyan vártam az ‘AJ lélegzik’ és az ‘AJ az orrát piszkálja’ témájú örökbecsű felvételeket. Roger Penske-nek pedig hízott a mája, hiszen szinte az egész médiát elcsaklizta és beterelte a saját kis pitjébe, ezzel akkora ingyen publicitást biztosítva önmagának, amekkorát optimális esetben még neki is csak ritkán sikerül. És ha ez még nem lenne elég, akkor meg kell említeni azt az aprócska tényt, hogy Allmendinger nem ment rosszul, sőt. A csapat kérésnek eleget téve egyben hozta vissza a nap végén az autót, miközben arra helyezte a hangsúlyt, hogy minél alaposabban kitapasztalja annak viselkedését és persze tanuljon. Lelkesedése, ahogyan a légypapírként rátapadó újságírók kérdéseire válaszolt, a régi időket idézte, és alátámasztotta azok véleményét, akik évek óta hangoztatják: AJ Allmendinger ebben a közegben van igazán otthon. Bár a tizenhárom versenyző közül a tizenkettedik helyen végzett, ideje így is alig több, mint hat tizeddel volt csak rosszabb a leggyorsabbnak bizonyuló AJ Foyt Racinges Takuma Satoénál, ami hét év után kimondottan biztató teljesítménynek mondható.

Sato mögött a második helyen a Target Chip Ganassi versenygépében ülő Scott Dixon végzett, harmadikként pedig a szintén Penske üdvöske, Will Power zárt. Ez a nap nem a köridőkről szólt, tehát messzemenő következtetéseket nem lehet azokból levonni. A Sarah Fisher Hartman Racing virgonca, Josef Newgarden például a tizenegyedik pozíciót kaparintotta meg, de elmondta, hogy rengeteg beállítással kísérleteztek, ebből fakadóan pedig annak rendje és módja szerint sikerült is mellé nyúlniuk egy párszor, de ezekből is sokat tanultak, úgyhogy a csapat elégedetten húzta le a rolót kedd este.

És hogy mi lesz Allmendingerrel? Az ördög maga Roger Penske elmondta, hogy ha a csapat képes lesz harmadik autót indítani, akkor mindenképpen számítanak AJ szolgálataira. Legoptimálisabb esetben a kölyökképű közönségkedvenc már rajthoz gördülhetne Long Beachen és Alabamában, afféle felkészülésként az Indianapolis 500-ra, amely verseny saját bevallása szerint Allmendinger legnagyobb vágya.

 kép: indycar.com

RacedayAddams

“Versenyautót vezetni olyan, mint láncfűrésszel keringőzni” – Cale Yarborough