Scott Dixon idén másodszor

Lássuk akkor mi is történt vasárnap a Mid-Ohio Sports Car Course aszfaltcsíkján. A rajtra a reggeli bemelegítéssel szemben száraz időben került sor, azonban a fenyegető, zord esőfelhők mindvégig ott pöffeszkedtek a pálya felett, melyek miatt a futam 85 köre alatt többször is felugrottam, mikor vízcseppszerű képződményeket véltem felfedezni a kamera lencséjén.

A zuhé végül elmaradt, s a prognosztizált káosz helyett megkaptunk a nyakunkba egy kissé langyos, kissé unalmas, kissé modoros, ugyanakkor mégis látványos IndyCar versenyt.

A pole-ból – idén már harmadik alkalommal – a Team Penske fura tekintetű ausztrálja, Will Power indult, mellőle a Chip Ganassi Racing szeme fénye, azaz Dario Franchitti. A rajt viszonylag sima a lökdösődések és a háromas side-by-side-ok ellenére is, bár nyilván ezt másként élte meg a Dale Coyne Racing színeiben versenyző Justin Wilson, aki kissé összeakadt Rubens Barrichello autójával, minek következtében az angol versenyző megpördült és a huszonnegyedik helyre esett vissza, azonban öt körrel később már a tizennyolcadik helyen száguldott, ami barátok között is hat előzést jelent. Push-to-pass ide, push-to-pass oda. Apropó p2p, a Honda Indy 200-ra újabb csavar került a gépezetbe, ugyanis nem úgy működött a varázsgomb, hogy megnyomja a versenyző és máris ripsz-ropsz jönnek a plusz lóerők; á, dehogy. Az áhított extra segítség csak öt másodperccel később érkezett meg az autókba, viszont így legalább elkerülhető volt az egymás seggében való páros táncest, és még gondolkodásra is serkentette az autókban ülőket. Bár szerintem a tökéletes push-to-pass innováció az lenne, ha fognák az egészet és ünnepélyes keretek között bedobnák a kukába, majd felgyújtanák. Hülyeség, semmi szükség rá, és ezt addig fogom ismételgetni, amíg benne van az autókban, na nem mintha az én óbégatásom változtatna valamin, de legalább a lelkivilágomnak jót tesz. Jó, hogy nem mindjárt DRS zónákat akartak.

Szóval, vissza Mid-Ohiora. A hetedik körben kezdődtek meg a pitkiállások, minek követekeztében a KV Racing néha már túlságosan is lelkes venezuelai pilótája, EJ Viso kissé jobban sietett, mint azt a szabálykönyv megengedi, ezért a tizenharmadik körben áthajtásos büntetésre kárhoztatott. Mindeközben egyre több versenyzőnek gyűlt meg a baja ilyen-olyan problémákkal; Dario Franchitti a gumikra panaszkodott, a korábban megpördülő Justin Wilsonnak pedig a pitben akadtak problémái.

A huszadik körben akár le is inthették volna a versenyt, olyannyira tetszetős volt az állás számomra. Power vezetett, Dario a második helyen, mögöttük Pagenaud, Dixon és Sébastien Bourdais volt a legjobb öt sorrendje, de szintén jó volt látni a Sarah Fisher Hartman Racing 67-es számú autóját benne az amerikai Josef Newgardennel, akárcsak az eddig többnyire botladozó Marco Andrettit a tizedik helyen. A pitkiállások második hulláma sem tudta megtörni a versenyt mindezidáig uraló Will Power menetelését, miközben Scott Dixon már a második helyre jött feljebb és még nem is sejtette, maximum remélte, hogy lesz ennél még jobb is. Na de ne szaladjunk ennyire előre. Szerencsétlen Justin Wilson volt az a személy Mid-Ohion, akit mondhatni még az ág is húzott. Megpördülése, majd első elrontott pitkiállása után ismét szívott egy hatalmasat a 41. körben, s hét pozíciót veszítve tért vissza a pályára.

Az 57. körben aztán az első négy helyezett egyszerre látogatta meg a pitet, s megtörtént az, ami egy másik sorozatban, mondhatni a messzi-messzi galaxisban mindennapos történet és még örülünk neki, itt viszont némi szemöldökráncolással figyeltem, ahogyan Scott Dixon a kiálláskor megelőzi a mindazidáig összes kört vezető Will Powert és az élre áll. Az Andretti Autosport bajnokaspiránsának, Ryan Hunter-Reaynek azonban nem sok öröme adódott a verseny ezen szakaszában, ugyanis autójában a Chevrolet motor egyre inkább kezdte megadni magát és lassan már csak az nem ment el mellette, aki nem akart. A 61. körben a pályát is elhagyta, azonban ekkor még vissza tudott térni a versenypályára, de a 76. körben már végleg fel kellett adnia a versenyt. A csapat jól mérte fel a helyzetet, ahelyett, hogy eleve vert helyzetből befejezték volna a futamot, inkább bedobták a töröközőt és ezzel megúszták a be nem tervezett motorcsere miatti tízhelyes rajtbüntetést, ugyanis a szabályok szerint ha egy erőforrás versenykörülmények között megy tönkre, akkor azt mindenféle szankció nélkül, szabadon lehet cserélni. Ellenben, ha RHR célba ért volna, akkor nem elég, hogy meglehetősen pocsék helyen, de még hátrasorolásra is számítania kellett volna Sonomán. Nagyon nem mindegy.

Dario Franchitti hullámvasútszerű szezonja pedig tovább folytatódik. Az ígéretes kezdés ellenére gumiproblémákkal küzdött, valamint a verseny második felében egy szerencsétlen ütközés miatt ki kellett látogatnia a pitbe, hogy lecseréljék az első vezetőszárnyát. Innentől keresztet vethetett jó eredményről szóló álmaira, mivel csak a tizenhetedik helyen intették le.

Külön dicséret illeti az ifjú Marco Andrettit, aki a nyolcadik helyen ért célba, ezzel idei második legjobb eredményét elérve, míg öszetettben egy helyet előrelépve a tizenötödik pozícióban tanyázik éppen.

A versenyt végül Scott Dixon nyerte, aki az ominózus pitbeli előzést követően már nem engedte ki a kezéből a győzelmet és  Detroit után a másodszor is ő ünnepelhetett a legjobban.

Ezzel a Chip Ganassi Racing új-zélandi versenyzője továbbra is a bajnokság negyedik helyén áll, míg Will Power második helyével átvette összetettben a vezetést. Harmadikként a Schmidt/Hamilton Motorsports franciája, Simon Pagenaud végzett, aki ezzel az eredményével a bajnokság hatodik helyére jött fel. Honfitársa, a Dragon Racing színeiben száguldozó Sebastien Bourdais a negyedik lett, s ismét fricskát mutatott azoknak, akik négy Champ Car bajnoki címét csak az egykori széria gyenge mezőnyének tulajdonítják. Apropó Dragon, Jay Penske bejelentette, hogy lett motor, így Sonomán az előzetes tervekkel ellentétben ismét kétautós lesz a csapat, mivel Katherine Legge számára is tudják ezáltal biztosítani az indulást, így a mosolygós angol hölgynek nem kell a szezonzáró Fontanaig várnia, hogy Iowa után ismét autóba ülhessen.

Most a sörrajongó, olimpiai éremhalmozó kínaiak miatt lesz egy hosszabb szünet. A motorok legközelebb augusztus utolsó hétvégéjén bőgnek fel a GoPro Indy Grand Prix of Sonoma keretein belül.